Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
462 jesztendő lenne, hogy miután a vásárigazgatóság fontos feladatának kellőleg csak akkor felelhet meg, ha a helyi viszonyokhoz mért vásárrend és vásárrendőri szabályok léteznek, az erre vonatkozó javaslatok lehetőleg még az új törvényhatóság megalakulása előtt lesznek kidolgozandök és bemutatandók,. hogy ezek alapján a vásárigazgatósági személyzet működését akadálytalanul megkezdhesse. E kétrendbeli javaslat kidolgozását Kammermayer Károly jegyző vállalván el, a küldöttség az ajánlatot szívesen fogadja s felhívja most nevezett jegyző urat, hogy a vásárrendet és vásárrendőri szabályokat a helyi viszonyok, nemkülömben a vásárcsarnokok életbeléptetése iránt folyamatban levő tárgyalások és megállapodások figyelembevétele mellett kidolgozván, erre vonatkozó javaslatát lehetőleg mielőbb a II. albizottmány elébe terjessze, hogy az mind az albizottmány, mind a küldöttség által tárgyaltatván, a közös közgyűlésnek még az új törvényhatóság megalakulása s működése előtt bemutatható legyen. Tárgyalás alá vétetett az egyesített főváros új címere, pecsétjének és lobogójának megállapítása iránt Királyi Pál, dr. Országh Sándor és Preusz József mint kiküldöttek által beadott albizottsági jelentés. A 34-es küldöttség szintén hozzájárul az albizottság azon nézetében, hogy amennyire lehetséges, a 3 város eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartatnának, hogy a címer alakja, színei és részletei a címertan követelményeink megfelelőleg minél egyszerűbbek legyenek s végre hogy a címerben hazánk államiságának eszméje kifejezést nyerjen. Ily szempontokból kiindulva a címer, pecsét és lobogó következőleg állapíttatik meg: Egy magyar pajzs, melyeknek alapszíne veres. Ezt középen szélességben kettéválasztja egy hullámos fehér (ezüst) vonal (pólya), mely a Dunát jelképezi. A felső mezőben a fehér pólya felett 1 egytornyú 1 kapus, az alsó mezőben 3 tornyú 2 kapus várkastély sárga (arany) színben. A várkapuk bejáratának háttere égszínkék (ceruleus). A felső várkastély Pesté, az alsó Budáé, s ez utóbbinak Óbuda miatt van két kapuja. A címer színei tehát veres, sárga (arany), kék és fehér (ezüst). A pajzson felül hazánk államiságának kifeje-zéséül jő a magyar korona. A pajzs jobb oldalára (címertanilag) jő a budai Zápolya alatti címerből az oroszlán, balról (címertanilag) a pesti címerből a griff. Az oroszlán és griff körmökkel rajzolandó. A pecsétekre csupán a pajzsos címer alkalmazandó, tartók nélkül. Budapest lobogója veres, sárga (arany) és égszínkék lesz. Az Óbuda koronaváros pecsétjén látható tulipán sem heraldikai, sem régészeti szempontból jelentőséggel nem bírván, egyszerűen mellőzendő volt annál is inkább, mert alkalmazása a címert nem szépítené. Az új címernek fentebbi megállapodás szerinti kivitelével Altenburger Gusztáv címergyüjtő felügyelete alatt Friedrich Lajos festész bízatik meg. Tekintettel arra, hogy Altenburger Gusztáv címergyüjtő, Dietze vésnök, Mikinszky István kir. táblai joggyakornok címertervezeteket nyújtottak be, Friedrich Lajos
