Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
399 II. kerület. Víziváros a Halászvárossal együtt, az Országút eddigi belterületével és a hozzátartozott külsőségekkel. III. kerület. Újlak Óbudával, beleértve a Császárfürdőt. IV. kerület. Belváros eddigi belterületeivel. V. kerület. Lipótváros eddigi bel- és külterületeivel és a Margitszigettel. VI. kerület. A Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti fasor, Körönd melletti út, Erzsébet-út által szétválasztott bal vagyis északi része az ide eső külsőségekkel. VII. kerület. A Terézvárosnak a Király-utca, Városligeti fasor, Körönd melletti út, Erzsébet-út által a határig szétválasztott jobbfele, a Kerepesi-út nyugati vonaláig eső Rákosfalvával s a többi külsőségekkel. VIII. kerület. Józsefváros eddigi belterülete. IX. kerület. Ferencváros az Üllői-út jobboldala és az alsó Dunapart közt fekvő külsőségekkel. X. kerület. Kőbánya a józsefvárosi külterülettel, a kerepesi és üllői országutak között. 3. Széher Mihály képviselő a tanácskozási rend könnyítése tekintetéből aziránti határozathozatalra kéri fel a közgyűlést, hogy az elnök által felteendő kérdések eldöntésére a szavazás mi módon történjék és tekintettel arra, hogy a szavazatok számának felismerésére Ieggyakorlatiabbaknak ismertetik a felállás és ülvemaradás, tekintve továbbá azt, hogy a szavazásnak ezen módja Pest, Buda és Óbuda közgyűlésein fennálló szabály szerint gyakorlatban is van, de még ha nem volna is, ily szabálynak megállapítása a közgyűlés jogkörébe tartozik, — indítványozza, hogy a szavazásnak ezen módja a közös közgyűléseken is alkalmaztassák. Ezen indítvány általános helyesléssel találkozván, határozatilag kimondatik, hogy oly esetekben, midőn a közgyűlés részéről szavazás kívántatik, az elnök által felteendő kérdésekre, a szavazás felállással történjék s ha ilyen esetekben az elnök által a többség felismerhető nem volna, a felállás szerinti szavazatok megolvastassanak. 4. Tárgyalás alá vétetett a főváros szervezési előmunkálatainak elkészítésére az 1872. évi XXXVI. t.-c. 134. §-a értelmében alakított 34-es küldöttség javaslata, a bíráló és igazoló választmányok, az összeíró és szavazatszedő küldöttségek alakítása, ez utóbbiak helyiségeinek kijelölése, a választók összeírása és a bizottsági tagok megválasztása határnapjának kitűzése iránt. Máttyus Arisztid képviselő szót kérvén, a 34-es küldöttség munkálatának ezen részére általánosságban kíván szólani. Ámbár osztja a 34-es küldöttség ebbeli javaslatának helyes voltát, hogy a bíráló és igazoló választmányok, valamint az összeíró küldöttségek alakítására nézve tagokat hoz javaslatba, tekintve mégis azt, hogy a javaslatba hozott nevek alkalmazásánál a tényleg létező politikai pártok aránylag figyelembe nem vétettek; tekintve továbbá azt, hogy mindnyájan egy célra, vagyis a főváros felvirágoztatására törekszünk, mely célnak elérése azonban megnehezíttetik oly eljárás által, ha a méltányosság bármily tekintetben figyelmen kívül hagyatik, ennélfogva indítványozza, hogy a 34-es küldöttség munkálata el ne fogadtassák, hanem e helyett a politikai pártok aránya szerint más ajánlati névsor készíttessék s annak alapján szabad választásra nap és idő tűzessék ki.
