Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

397 ményre, melyben a jelzett célból miniszteri biztosnak kineveztetett, az elnöki széket elfoglalja s a három város egyetemlegesen egybegyült képviselőit meleg szavakkal üdvözli, egyszersmind kifejezést ad abbeli meggyőződésének, hogy ezen képviselőtestületnek minden egyes tagja át van hatva a reá váró nagy feladat fontosságától, következőleg azon munkálat, mely a jelenlegi tanácskozás tárgyát képezendi, a közös közgyűlés határozata folytán biztos alapot fog szolgáltatni Magyarország fővárosa anyagi és szellemi jólétének kifejlesztésére. Ezek előrebocsájtása után a tanácskozási rend fentartása tekintetéből ősi szokásainkhoz híven Csengey Endre pesti fő- és Horváthy József budai ügyész urakat tiszti ügyészekké, a tanácskozmány jegyzőkönyvének vezetésére pedig Barna Zsigmond pesti fő- és Sandrik Mihály budai jegyző urakat jegyzőkké felkéri, végül a jegyzőkönyv hitelesítésére Greifenegg Vilmos, Ráth Péter, Andorfy Károly, Jendrassek Antal, Harrer Pál, Kamermayer Károly, Várady Károly, Buschbach Péter, Balassa István, Batizfalvy Sámuel, Tan­­hoffer Pál és Nasztl Mór urakat nevezi ki; a hitelesítés helyéül Budapest székesfőváros budavári háza tűzetvén, a hitelesítés idejéről a kiküldöttek külön meghívásokkal fognak értesíttetni. Elnök úr előadásának és intézkedésének bevégzése után Barna Zsigmond főjegyző szót emelvén, a mai közgyűlési tanácskozmány tárgyát képező 34-es küldöttség munkálatának keletkezését s annak előhaladottságát adja elő, egyszersmind a közgyűlés egyet, részéről a királyi miniszteri biztos urat, mint elnököt üdvözli; mire elnök úr a közgyűlést összetartásra és egyetértésre kérvén fel: 1. Tárgyalás alá vétetett a főváros szervezési előmunkálatainak elkészí­tésére az 1872. évi XXXVI. törvénycikk 134. §-a értelmében alakított 34-es küldöttség javaslata, az egyesített főváros választó kerületeinek megállapítása tárgyában, ezzel kapcsolatosan a tárgyalás folyamában felolvastatott Buda- Krisztinaváros 300 lakóinak aláírásával ellátott kérvény, melyben a 34-es küldöttség azon tervezetét, hogy a Krisztinaváros az I. és 11-ik számú választó­­kerületek kiegészítésére kétfelé szakíttatott, elejteni, ellenben a különben is kicsiny, de topografiailag egy egészet képező városrészt jelenlegi beosztásában meghagyni kérik. A közgyűlés ezen kérvényt a 34-es küldöttség munkálatával kapcsola­tosan tárgyalván, tekintettel az abban felhozott indokokra, jelesül a Krisztina­város jelenlegi természetes határvonalaira s azon körülményre, hogy annak az I-ső kerülettől elszakíttatni javasolt része a 11-ik kerület központjától felette távol esnék, tekintettel továbbá az ezen kerületben kifejlett társadalmi viszo­nyokra és adminisztratív tekintetekre, melyek a szétválasztás ellen szólanak, de különösen tekintettel a lakosság számarányára, melynek figyelembevétele mulhatlan következmény gyanánt nem tünteti elő a szétválasztásnak szüksé­gességét; mindezen tekinteteknél fogva a közgyűlés a krisztinavárosi lakos­ság kérelmének teljesítését méltánylandónak tartván, ehhezképest az 1872.

Next

/
Oldalképek
Tartalom