Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
366 rendszer megtartásáról, valamint az eljárás célszerűségéről és az összes számviteli szolgálat összhangzó működéséről magának bármikor meggyőződést szerezni. 88. §. Mindezekből kifolyólag a fővárosi számvevőség hatásköre és feladata részletezve következő hat pontba foglaltatik össze: 1. Számviteli ellenőrzés. A számvevőség tartozik őrködni, hogy a számadók a reájuk bízott vagyont hűségesen és becsületesen kezeljék; hogy az utalványozott bevételek és kiadások teljesen és a kellő időben foganatosíttassanak; hogy a kiadások egyedül az erre jogosított közeg szabályszerű utalványára teljesítessenek és kellőleg okmányoltassanak; végre, hogy a készpénz és értékállomány mindenkor helyesen kitüntettessék és az ennek megfelelő készletek valóban létezzenek. A számvevőség e végből az összes fővárosi pénztárak, gondnokságok és anyagszereket kezelő, s általában a számadási kötelezettségben álló közegek naplóit, számadásait és leltárait átvizsgálja és megbírálja; az utalványozási joggal felruházott közegeknek a vagyonkezelésre vonatkozó rendeletéit szabályszerű főkönyvekben előírja, vagy nyilvántartási könyvekben előjegyzi; a rendes pénztári és rovancsoló vizsgálatoknál közreműködik és felügyel, hogy a törvényben kiszabott rendes évi pénztári vizsgálat megtartassák. Végre a számbírálati szigorlatot (számadási pert) a számadókkal közvetlen tárgyalás által viszi keresztül, miért is a fővárosi pénztári hivatalok, úgyszinte minden számadó közegek a számvevői vizsgálat alá tartozó naplóikat, számadásaik és leltáraikat a vonatkozó okmányokkal együtt, a kitűzött határidőben mindjárt rövid úton a számvevőséghez juttatják. A kellő időben be nem adott számadásokat a számadóknál megsürgeti és a sürgetés eredménytelensége esetén a tanácshoz haladéktalanul jelentést tenni tartozik. A számbírálati szigorlatra vonatkozó iratok, nevezetesen: a számvevőség által támasztott nehézmények, úgyszinte az illető számadók által adott földerítések és a netán szükséges másod észrevételek és másod fölvilágosítások, a számvevőség és a számadók közt szinte csak rövid úton váltandók. A számadási pör fölötti végirat, mely a számvevőség végzését, ítéletét tartalmazza, a közgyűlés kebeléből kiküldött számvizsgáló bizottmány általi tárgyalás és a fölmentvény kiadatására nézve szükséges intézkedések végett, a fővárosi tanács útján a közgyűlés elébe terjesztendő. 89. §. 2. A közigazgatási számvevőségi segédszolgálat. Ennek tárgyát mindazon közigazgatási természetű ügyleteknek szakszerű elintézése képezi, melyek a számviteli ellenőrzéssel összefüggésben vannak. A számvevőség köteles a közgyűlés, tanács, ügyosztályok és szakbizottságok részére megkívántató adatokat és felvilágosításokat az általa vezetett főkönyvek vagy más feljegyzésekből szolgáltatni; továbbá a község és a törvényhatóság felügyelete alatt álló jótékony intézetek évi költségelőirányzatát, az egyes ügyosztályok és számadó hivatalok által nyújtandó adatok fölhasználó-
