Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
291 abnormis helyzetben van, hogy nem tehet eleget a törvény rendeletének, mert amíg egyrészről az 1870. X. t.-c. azt parancsolja Pestvárosának, hogy ezen váltságösszeget a közmunka tanácsnak szolgáltassa be, másrészről ugyanazon utakra, melyeket ezen költségből kellene javítani, semmi más pénzforrása nincs. Pest városa követelte, kérte is a kormánytól, hogy utalványozzon erre pénzt, mert mindaddig, míg pénz nem lesz utalványozva, nem szolgáltathatja ki azon összeget, mely a közmunka tanácsnak rendeltetik átadatni, mivel nincs fedezete azon útjavítási költségekre, melyeket a minisztérium Pestvárosára rótt. A legutóbbi időben értesítette a minisztérium Pest városát, hogy törvényjavaslatot fog a házhoz beadni, amely által az 1870-ik évi X. t.-c. illető §-a módosíttassék. Addig tehát függőben kellene hagynunk az egészet. Havas S. Nekem, mint a kormány képviselőjének, nincs észrevételem Steiger módosítása ellen. Házmán F. Én egyáltalában azt tartom, hogy a fővárosban a közmunkának értelme nincs, mert mi a közmunkaváltságot adó képében szoktuk lefizetni, úgyannyira, hogy egy évben Budavárosa azt pótadónak tekintvén, az egész közmunkaváltságot e címen hajtotta be; midőn pedig az illető minisztérium részéről ezen mód ellen kifogás tétetett, s elrendeltetett, hogy ezen' adónem közmunkaváltságdíj fejében hajtassék be ismét, Budavárosa nem volt képes azt máskép behajtani, mint végrehajtás útján, mert a fővárosi polgár azt mondja: én robotot nem fizetek. Ez az eszme az uralkodó. Inkább fizeti háromszor a végrehajtási költségekkel együtt, mint önként. (Nehrebeczky: Hát exequálni kell!) Igen, de nem azért hozunk törvényt, hogy egyrészről kellemetlenséget okozzunk a hatóságnak, másrészről nyugtalanságot a publikumnak és harmadszor semmit se nyerjünk. Én tehát az egész §-t kihagyatni kívánom, mert annak a fővárosi törvényben nincs értelme. S z a p á r y G y. gr. előadó: Tisztábbnak, határozottabbnak és az eddigi intézkedéseknek inkább megfelelőnek tartom azon intézkedést, melyet Steiger kíván az első bekezdésbe felvétetni. Hanem van ezen szakaszban, melyet Házmán kihagyatni kíván, e kívül más intézkedés is, nevezetesen: „hogy a főváros magát bizonyos utakra nézve tegye érintkezésbe azon községekkel és törvényhatóságokkal, melyek vele határosak.“ Ha a szakasz többi részét ki is méltóztatik hagyni, mindenesetre ajánlom, hogy e tárgyat figyelembe véve, azt a törvénybe befoglalják. Csiky S. A közmunka ügyét nemsokára bizonyosan tüzetes tanácskozás alá fogjuk venni és akkor azt, mint az egész országra nézve károsat, el fogjuk vetni, mert a közmunka ép oly gyűlöletes adóztatás, mint a robot és az önkénynek tág kaput nyitó megterheltetés. Hagyjuk ki tehát az egész §-t. Eötvös K. Mindenek előtt kijelentem, hogy ezen 103. §-t, úgy amint áll, meghagyandónak vélem. Ezen §-ban három egymástól teljesen különböző elv van kimondva. Az első az, hogy „a közmunka kivetése és felhasználása céljából a főváros lakosai kézi és szekeres munkára is kötelezhetők.“ Nincs 19*
