Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
276 Házmán F. \ sokat emlegetett önkormányzatról azt kell megjegyeznem, hogy önkormányzat csak oly ügyekben lehetséges, amelyekhez senki másnak közvetlen hozzászólása nincs; a szőnyegen levő törvényjavaslat elfogadott részében pedig az van mondva: hogy gyakorolni fogja a törvény korlátái között az önkormányzatot és másodszor az állami közigazgatás közvetítését. Egyébiránt az önkormányzat azáltal, ami e törvényjavaslatban foglaltatik, egyáltalában nem szenved kárt. Ami a főispáni intézményt illeti, előrebocsátom, hogy én a szöveget, úgy amint van, nem tartom a legjobbnak. De most nem arról szólok, hanem arról, hogy minden község és a fővárosi község sokkal nagyobb mérvben, mint más község föl van hatalmazva és kötelezve az állam kötelességeit teljesíteni és az állam ügyeit közvetíteni s így igen természetes, hogy az államnak szükségkép befolyást kell biztosítani, mert különben az ügyei elintézetlenül maradhatnának, vagy oly módon intéztetnének el, mint az állam érdeke nem kívánná. A főpolgármesternek az összes polgárok által leendő választása hozatott, mint legcélszerűbb, javaslatba. Én azt hiszem, az Egyesült-Államok elnöke bír körülbelül annyi hatalommal, mint a fővárosi polgármester és mégis azon elnököt alig néhánynál több választja, mint háromszáz. Tehát ha ott egy állam beismeri, hogy a kormányzásnak jó vitelét biztosítja másodrendű választás által, vájjon szükséges-e, hogy a választás a fővárosban rossz legyen azért, mert közvetített, mert nem ősválasztás? Egyébiránt mint előre bocsátottam, a szerkezet mellett nem szavazhatok. Beöthy L. Midőn még a municipalizmus status-rendszer volt, akkor volt és lehetett oka annak, hogy a kormány a törvényhatóságban közege által képviseltesse magát; de miután a municipiumok megszűntek statusrendszerek lenni, és a népképviseleti és parlamentális rendszer mellett csupán helyhatósággá alakultak át, megvallom, hogy én annak, hogy a kormány magát képviseltesse az ily helyhatósági kormányzatban, szükségét nem látom. December 6. Madarász I. A tisztán közigazgatási ügyebken kötelességünk legalább is annyira menni, mint mentek 1848-ban, vagy ha lehet, még szabadelvűbb álláspontot elfoglalni. Ugyanazért a 68. §-ra nézve a következő szerkezetet ajánlja: „A főváros élén a polgármester áll, kit a fővárosban két év óta állandóan lakó mindazon 20 éves önálló honpolgár választ 3 évre, aki ház, föld, jövedelmi és személykereseti adót fizet, ki azonban csak személykereseti adót fizet, azon esetre, ha gazdai hatalom alatt nem áll.“ Ezt óhajtom kimondatni azért, mert önök mindig a civilizációról, a míveltségről és a modern államról beszélnek, ezen eszmékkel pedig nem egyeztethetem össze, hogy vagy 20.000-nek adjanak jogot, a többitől csak terhet és kötelességet várjanak. Ha Pest város 3 és 400.000 lakosától követelik önök a köteles
