Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
274 melyek határozottan kárhoztatják a főispáni institúciót. Jó közigazgatást képzelni sem tudok anélkül, hogy azon tisztviselő, ki a közigazgatás élén áll, a maga kezében és személyében ne egyesítse a jó közigazgatás minden eszközeit, t. i. az adminisztráció fölötti főhatalmat és az ellenőrködés jogát. Viszont megfordítva nem képzelhetek oly adminisztrációt, hol a legfőbb tisztviselőnek csupán ellenőrködő joga van, de a közigazgatási eszközök nincsenek kezében. Most hogyan áll a dolog? A megyékben az alispán, nálunk pedig a polgármester, ki a közigazgatás élén áll, nem gyakorolhatja azon hatalmat, mely nélkül én jó közigazgatást nem is képzelhetek; viszont megfordítva a főispán majdnem omnipotens hatalommal ruháztatik fel a tisztviselők irányában, de nem folyhat be a közigazgatás menetébe. Lehet-e képzelni, hogy míg az egyik csak hatalmaskodik a másik csak adminisztrál, de viszont a hatalmat nem gyakorolhatja, oly adminisztráció létesíttethetik, amely méltó a fővároshoz, amely a fővárost naggyá, hatalmassá és jól adminisztrálttá teszi ? Ha tehát úgy áll a dolog, hogy annak, ki a hatalmat gyakorolhatja, a jó adminisztráció érdekében a közigazgatás élén is kell állnia, akkor merő igazságtalanság és merő méltatlanság lenne az, hogy egy állami tisztviselőt állítsunk a főváros élére. Igazságtalan ez különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy Pest hatósága saját vagyonát kezeli, mert saját vagyonának kezelését egy testület sem kénytelen oly személyeknek alárendelni, kikhez semmi bizalma nincs, vagyis akiket nem az ö bizalma választott. Én egyedül azt tartom a külön érdekek helyes kiegyenlítési módjának, hogy a főváros élére a választóközönség azt állítsa, akit legjobban tisztel, akit bizalmával megajándékoz, kit ezen kitűnő állásra alkalmasnak, képesnek s a főváros kormányzatára nézve legilletékesebbnek vél. Kívánom tehát a főpolgármester szabadon választását. (Helyeslés.) De mivel a főváros érdekét annyira összeforrtnak, annyira összéfüggésben levőnek tartom az állam érdekével, azért kívánom, hogy a koronának biztosíttassák az a befolyása, hogy megerősítse, vagy meg ne erősítse a választottat. Ez ugyan némi megszorítása a szabad választásnak; de ezen mód mellett sohasem történhetik az, hogy oly egyén adminisztrálja a fővárost, akiben nincs bizalma a város polgárságának és legfeljebb az történhetik meg, hogy egy egyén, kiben bizalom volt, nem erősíttetik meg, mi 100 eset között egyszer fog előfordulni; de az sohasem történhetik meg, hogy olyan egyén erősíttessék meg, kiben egyátalán fogva senkinek sincs bizalma. A főpolgármesternek az összes választók által leendő választását pedig nemcsak azért kívánom, mivel több garanciát látok az összes választókban, mint a képviselőtestületben, hanem azért is, mivel súlyt fektetek arra, hogy az ország fővárosának élén álló tisztviselő a legnagyobb bizalomban és tiszteletben részesüljön; azt pedig csak egy úton vélem leginkább biztosítva: ha az illetőt az összes választók választják; ez adja meg a polgármesternek, a főváros fejének, azon tekintélyt és méltóságot, melyre az ország fővárosa elüljárójának múlhatatlan szüksége van. (Helyeslés.) Csak egyetlen egy ok volna, amely miatt a főispáni institúciót be lehetne hozni, ha a t. ház azt
