Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
267 melynek folytán szükséges volt az előbbi intézkedés. Vannak egyes városrészek, melyekre, mint egy hivatalos kimutatásból is kitűnik, az 1200 legtöbb adót fizetők sorából 25, mások, melyekre 10—14 tag esik. Ha ezekre nézve is kerületenkint eszközöltetnék a szavazás, megtörténhetnék, hogy egy és más kerületben nem lenne elegendő számú tag, akikből választani lehetne. Az összes bizottsági tagokra együttesen eszközlendő választásnak az a nehézsége van, hogy míg most a legtöbb adót fizetők sorából választandó bizottsági tagoknál ezerkétszáz tagból kell a választandókat kiszámítani, azon esetben, ha a bizottság másik fele is ily módon választatnék, mintegy 16—20.000 közt kellene választani. A 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33. és 34. §§ a központi bizottság szerkezetében fogadtatik el. Olvastatik a 35. §. Irányi D. Egy példányban tenni ki a hivatalos összeírást a hivatalos helyiségbe, mint e § mondja, és megengedni azt, hogy a választók megtekinthessék, és meglehet, hogy a 20 ezer beírt választónak szavazási képességét megbírálják, annyi, mint kivihetetlenséget engedni meg. Egy példányt egyszerre csak egy ember forgathat. Tudom, hogy a gyakorlatban úgy van, hogy az egyes pártok a maguk bizottsága által küldenek ki egyes tagokat, akik azzal bízatnak meg, hogy azon jegyzékeket átnézzék és megvizsgálják. Ezek, amint egymásután hozzáférnek, a beírt kétes, kifogás alá eshető választókat kiírják s azután a bizottmány elé terjesztve megbírálják. Vegyék azonban tekintetbe, hogy a fővárosban az egyes kerületekben sem igen ismerik egymást az emberek, lehetetlen tehát, hogy azon bizottság, ha 10 tagból áll is, azon tisztet, melyet magára vállal, helyesen elvégezze, aminek következménye az, hogy sok ember marad az összeírási lajstromban, kit jog nem illet, másokat pedig talán alaptalan fölszólamlásokkal zaklatnak. Ennélfogva a következő célszerűbb módot ajánlom: „Az igazoló bizottmány a névjegyzék vétele után ülést tart, melyben a választók névjegyzéke azok lakásával és választási jogcímével együtt annyi példányban való kinyomatása iránt intézkedik, ahány összeírt választó van s egyszersmind hirdetményt bocsát ki, melyben megnevezi az összejövetel helyiségét s óráját, melyben a névjegyzék átvehető s a határnapot, ameddig a felszólamlások elfogadtatnak. A felszólamlásokra a hirdetmény kibocsátásától számított 8 nap engedendő; ezen időn túl fölszólamlások nem fogadtatnak el.“ Szapáry Gy. gr. előadó: Aki csakugyan érdeklődik a dolog iránt, 8 nap alatt megtekintheti a névsort. A t. képviselő úr által ajánlott intézkedésnek szükségét nem látom át és kérem az eredeti szöveget elfogadtatni. (Helyeslés.) Zichy Antal: Részemről szívesen csatlakoznám Irányi kívánatéhoz s pártolnám azt, ha nem a képviselőházban, hanem Pestváros képviselőtestületében hozatnék elő. Olyan dolog ez, melyre nézve óhajtom, hogy ne sajnálja a város azt a csekély nyomatási költséget. Csakhogy e tárgy a municipium hatáskörébe tartozik és én nem tartom célszerűnek, hogy a
