Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
262 emeltem a virilis intézmény mellett épen a polgárosodás azon elemei érdekében, melyek Magyarországban úgy is elég kevesen vannak és eléggé veszélyeztetvék mindenféle körülmények által. Annál szükségesebb a fővárosban bizonyos konzervatív, állandó elem, mivel népessége fluktuál és ide számos elem gyűl, részint a vidékről, részint idegen országból. Ezen konzervatív elemet képviselhetik a virilisták, kik nem a legnagyobb vagyonúak, hanem a legnagyobb adótfizetők köréből vétetnek, ami nem egyértelmű, minthogy adót csak a meggyökeresedett vagyon fizet, míg a könnyen szerzett ingó tőke magát ez alól többnyire kivonja. A nagyobb áldozatért fog tehát csak járni a nagyobb jog. Hoffmannal ellentétben azt hiszem: nagy a valószínűség, hogy jobb lesz a főváros közigazgatása, ha biztosítjuk azon elemeknek a képviselőtestületbe való bejuthatását, melyek önérdekeiknek a közérdekkel egyezésénél fogva a közigazgatás javítására és előnyére legalább lélektanilag indíttatva vannak. Ezen okoknál fogva szavazatomat a központi bizottság szövegezésére adom. (Jobbfelől élénk helyeslés.) LT i s z a K. A történelemből lehet és kell tanúságokat meríteni, de a g nem lesz helyes, ha érveléseinkben Solontól egyenesen Socrates méregpoharáig ugrunk, vádolva az utóbbi helyzetben szereplőket, de megfeledkezve azokról, akik ezen helyzetet előidézték, (Helyeslés balfelől.) akik pedig épen azon, most annyira védett virilis osztálynak voltak tagjai, akiknek hibái idézték elő azon túlságokat, melyek miatt Socratesnek ki kellett ürítenie a méregpoharat. (Helyeslés balfelől.) Pulszky és többen azt mondották, hogy a vagyon nem egyéb, mint a munka tőkésítése és így a munkának akarnak jutalmat, illetőleg jogot adni. Ha önök a munkát akarják jutalmazni és több jogban részesíteni, ez nagyon szép, nagyon helyes; de kérdem, midőn önök nekem virilis szavazatot adnak, a nagyapámat, vagy az ősapámat akarják-e jutalmazni? (Derültség balfelől.) mert a vagyont nem én szereztem, hanem ők s ha így vesszük a dolgot, akkor az arisztokrácia joga is a munka jutalma, mert tudjuk, hogy hajdan — akkor még, midőn nem pénzért adták a nemesi privilégiumot — nagy munkával és érdemmel kellett azt megszerezni. (Helyeslés balfelől.) De ami itt igazságtalanság volt, hogy t. i. az ősök érdemeit jutalmazták az unokákban, az épen így van a virilis intézménynél is. Az ősök munkáját azon unokában jutalmazzuk, ki tán láblógatva, henyélve költi az ősök által szerzett vagyonát. (Helyeslés balfelől.) Ami a jó adminisztrációt illeti, azt a virilis intézménnyel biztosítani nem lehet. Ha csakugyan attól lehet félni, hogy, ha csupa szegény emberből állana egy hatóság, talán nagyon is bőven rendelkeznék a költségekkel, az emberi önző természetnél fogva ép úgy lehet félni, hogy azok, akik a terhet viselni fogják, a jó adminisztráció és az állam rovására fukarkodni fognak e költségekkel. Ami pedig a népesség fluktuációját illeti, az főleg a legszegényebb osztályban van, mely a törvény szerint választójoggal nem bír és azután
