Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
182 Kelt Pesten, 1871. november hó 20. és 21-én folytatva tartott bizottmány! ülésből. Gerlóczy Károly s. k., tanácsnok, bizottmányi elnök. Simon Florent s. k., képviselő. Csengey Endre s. k., főügyész. Királyi Pál s. k. Horváth Károly s. k. Weisz Bernát s. k. Steiger Gyula s. k. Kammermayer Károly s. k., tanácsnok. Barna Zsiga s. k., főjegyző. Kívül. 39.863/1871. Bizottmányi jelentés Budapest egyesítése és a főváros rendezéséről szóló kormányi törvényjavaslat tárgyalása felett. (Pestvárosi levéltár: XI—65/1868.). 50. 1871. november 25. Pestvárosi közgyűlési határozat az egyesítés ellen emelt kifogások tárgyában. 40.380. Tárgyalás alá vétetett a Budapest egyesítése és a főváros rendezéséről szóló kormányi törvényjavaslat tárgyalása iránt f. é. 39.863. sz. kgy. határozattal kiküldött bizottmány jelentése. A közgyűlés ezen bizottmányi jelentést helyesléssel veszi tudomásul és osztja azon indokokat, melyek a főváros rendezése iránti kormányi törvényjavaslatban érvényre emelt elvek ellen s ezen elvek indokolásai ellen felhozatnak. Ily körülmények közt magának a törvényjavaslatnak s indokainak közgyűlési tárgyalása folyamában tartózkodva az egyes szakaszok taglalásától, melyeknek szükségképen változniok kell azon esetben, ha az országos törvényhozás ezen törvényjavaslatban felállított elvek elejtésére a közgyűlésben kifejtett ellenindokok által indíttatni fogna: a közgyűlés kijelenti, miszerint négy elv foglaltatik ezen törvényjavaslatban, melyeknek élet adatni szándékoltatik s melyeket Pest városa közönsége magáévá nem tehet; és pedig 1- ször. Az I-ső fejezetben Pestnek Budával rögtönös és tényleges egyesítése; 2- szor. A III. fejezetben a törvényhatósági bizottság tagjainál a virilis szavazóknak felállítása; 3- szor. A IV. fejezetben az összes tisztviselők számára biztosított részint szavazási, részint szólási jog és 4- szer. Az V. fejezetben felállított főispáni új intézmény életbeléptetése. Miért is ezen sarkalatos elveknek és némely nagyobb fontosságú §§-nak célszerűtlensége ellen a közgyűlési tárgyalás folyamában felhozott és hangsúlyozott indokok bővebb kifejtése alapján szerkesztendő s az országos
