Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
173 eddig sok esetben tapasztalt téves felfogása az ügymenet rendszeres lefolyását igen megnehezítő. Azon tanácsi határozatok, melyek másodfokú elintézés végett a közgyűléshez felebbezendők, a 65. § b) pontja alatt vannak megemlítve, ilyenek a város javadalmait és gazdászatát érdeklő ügyek kivétel nélkül, amennyiben a városi tanács elhatározásának tárgyát képezik, mert a közgyűlés, mint a törvényhatóság közvagyona felett jogérvényesen rendelkező testület, kell, hogy város-javadalmi kérdésekben, melyeknek tanácsilag történt elintézésében a fél meg nem nyugodott, érdemileg nyilatkozhassék; a közjavadalom tulajdonosának ezen illetékes elhatározása nélkül ugyanis a belügyminiszter ilynemű ügyekben teljes megnyugvással nem dönthetne. E célból pedig,^fíogy egyrészt az összes végrehajtás körébe eső teendők szabatossága, gyorsasága s ugyanazon időben a város minden részeire kihatása biztosíttassák, másrészről pedig, hogy a főváros különböző részei lakosságának mindennemű közigazgatási ügyekben a hatósági közegekkel való érintkezés megkönnyíttessékJ^ törvényjavaslat 66. §-ától egész a 71. §-ig következő szakaszok szerint,közigazgatási kerületekre osztandó fel és ezen kerületek élére, az alábbi §-ban megszabott hatáskörrel, választás útján kerületi elüljárók állíttatnak. / Mint az idézett szakaszokból kitűnik, ^ kerületi elüljáróságok főképen végrehajtással foglalkoznak és mint ilyenek, a tanácsnak vannak alárendelve, különben jogukban áll a kerületet érdeklő ügyekben önálló javaslatokat is terjeszteni elő a tanács útján a közgyűlésnek, miáltal minden városrész jogosult érdekeinek figyelembevétele és előmozdítása várható. / A kerületi elüljáróságokról szóló utolsó 71. §-ban szükséges volt meghatározni, hogy azok a tanácson kívül semmi más hatósággal nem érintkezhetnek, nehogy bármikor és bármely esetben a végrehajtó hatalom kezelésével törvény által megbízott közeg: a tanács mellőztessék és a törvény által kitűzött hatáskörök szem elől tévesztése a fővárosi ügykezelésben zavart és bonyodalmakat idézzen elő. Az 1871. XVIII. t.-c. VIII. fejezetének, amennyiben az a községi háztartásra, a számadási ügy vitelére, továbbá a jótékonysági- és szegényügy ellátására vonatkozik, a fővárosra is kiterjesztése a 72. §-ban azon oknál fogva tartatott kimondandónak, mert az idézett törvény eme fejezetének említett szakaszai azok közül valók, melyeknek az önálló hatósággal felruházott városokra is alkalmazása iránt külön törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Ugyanazon indokok, melyek az idézett törvény eme részének az önálló hatóságú városokra alkalmazása mellett szólanak, még inkább érvényesíthetők a főváros hasonlíthatatlanúl terjedtebb gazdászati és jótékonysági teendőinek célszerű berendezése érdekében. Ezen minden tekintetben célszerű rendelkezéseknek a fővárosi községre is kiterjesztését tehát ennek rendezéséről alkotandó törvény egyik szakaszában biztosítani kellett.
