Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
160 lembe vételével, egy önálló és úgy a tárgyfelosztásra, mint több lényeges intézkedésekre nézve az idézett alaptörvénytől eltérő javaslatot mutat be; emellett pedig nem késett a javaslat tárgyalásánál felmerült elvi nézetkülönbségeket is mindegyik pontra nézve külön dolgozatokban előterjeszteni. Az enquéte-bizottság ezen kimerítő munkálatainak előterjesztése után a szőnyegen levő törvényjavaslat lényegére nézve a kellő tájékozás megszereztetvén, a kormány abban állapodott meg, hogy: 1- ször, a fővárosi javaslat szorosan az 1871 : XVIII. t.-c. alapjára fektettessék, 2- szor, hogy ezen törvénytől eltérésnek csak ott és annyiban legyen helye, ahol és amennyiben ezt a főváros önkormányzati és közigazgatási érdekei a fenforgó kivételes viszonyoknál fogva múlhatatlanul követelik. Elhatároztatott továbbá, hogy az 1870. évi XLII. t.-cikkben foglalt tárgyfelosztás, a fejezetek sorrendje, nemkülönben a törvényhatóság körében működő közegekre és ezen működés különböző nemeire nézve használt elnevezések és kifejezések a fővárosi törvényjavaslatba is változatlanul átvétessenek. Végre a részben is történt megállapodás, hogy a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvénynek ezen törvényjavaslattal ugyanazonos szakaszai, csupán idézőleg soroltassanak elő s ne vétessenek át egész terjedelmükben, mint azt egy minden tekintetben különálló törvény megkívánná. Ezen elhatározásokra pedig a kormány azon oknál fogva érzi magát indíttatva, mert nem lehetett szem elől téveszteni, hogy amely törvény az ország többi törvényhatóságai rendezéséről alkottatott, ugyanaz kell, hogy legfőbb részeiben a közjogilag hasonló fővárosi törvényhatóságra is alkalmaztassák, mert továbbá a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása lényegesen megkönnyebbül, ha a már megalkotott és szentesített törvények a fővárosra is alkalmazandó szakaszai nem új, hanem a törvényhozás részéről megállapított szerkezetben vétetnek át. Mert végre a változatlanul maradó szakaszok egyszerű idézete sokkal inkább látszott helyén, mint azoknak egész terjedelmükben ismétlése, miáltal az általánosokon kívül különben is sok más rendelkezéseket tartalmazó törvényjavaslat igen terjedelmessé vált volna. A fentebbiekből kifolyólag ezen indoklás a törvényjavaslat csupán azon részeire szorítkozik, melyek az 1870 : XLII. t.-cikkben vagy nem foglaltatnak, vagy amelyekben ugyan e törvény rendelkezései a fővárosra nézve módosítandóknak találtattak. Sorra véve most a törvényjavaslat szakaszait Az 1-ső és 2-ik § Buda és Pest városok egyesítéséről, ezeknek Budapest főváros elnevezéssel egy törvényhatósággá alakításáról és arról is rendelkezik, hogy Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget a fővárossal egyesíttetvén, a főváros hatósága alá helyeztessék. Indokolás Azon eszme, hogy Buda-Pest egyesíttessék és a két város
