Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

155 A tanácsülésekről a szavazatok lényegét kitüntető rövid jegyzőkönyv vezettetik. Oly ügyek, melyek nem tartoznak testületi tanácskozás alá, a tanács nevében az ügyosztályokban az osztályvezető felelőssége alatt, de a polgármesterrel vagy helyettesével egyetértőleg és ennek együttes felelőssége mellett intézteinek el. Mely ügyek tárgyalandók kizárólag tanácsülésben, azt a törvényhatóság külön ügykezelési utasítással szabja meg. 65. §. A tanács határozatai: a) közigazgatási ügyekben közvetlenül az illető miniszterhez; b) a város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben előbb a közgyűléshez és végleg a belügyminiszterhez felebbeztetnek. 66. §. A város ügyeinek célszerűbb kezelése végett a főváros a szük­ségnek megfelelő több, a választókerületek figyelembevételével megszabandó közigazgatási kerületre osztandó fel, melyeknek számát és kiterjedését a köz­gyűlés határozza meg. Minden kerület élén egy elüljáró és megfelelő számú esküdt áll, kik együtt a kerület elüljáróságát képezik. A kerületi elüljáró a bizottság által, az esküdtek az illető kerület választói által ugyanazon módon és ugyanannyi idő tartamára, a kellő számú póttagok­kal együtt, választatnak, mint a városi bizottság tagjai. Az esküdtek egyik fele részét az országgyűlési képviselőválasztási általános képességgel bíró választók (19. §), másik felerészét pedig a legtöbb adót fizető választók (18. §) választják. Mind az elüljárók, mind az esküdtek működésük idejére a közgyűlés által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek. A kerületi elüljáróságok ügyeik ellátásához szükséges tisztviselői és szolgai személyzet létszámát, fizetését és alkalmazási módját a közgyűlés állapítja meg. 67. §. A kerületi elüljáróságok közvetlenül a városi tanács alatt állanak, a városi tanácsnak és ennek útján a közgyűlésnek végrehajtó közegei és mint ilyenek, tartoznak a hozzájuk intézett mindennemű utasításoknak eleget tenni. Tartoznak különösen: a) a törvényhatóság rendeletéit közhírré tenni; b) a katonai beszállásolásokat nyilvánosságban tartani, ezek, valamint az idevonatkozó panaszok iránt intézkedni; c) a közsegélyezésre szorult városi szegények, lelencek és teljesen elárvult vagyontalan gyermekek ápolásáról és neveltetéséről gondoskodni s azokat nyilvánosságban tartani; d) a kerületbeli szegénybetegek számára kórházi- és gyógyszerek ingyen kiszolgáltatására szóló utalványokat adni; e) szegénységi- és erkölcsi bizonyítványokat felelősség mellett kiállítani; f) a kerületben létező községi vagyon felett őrködni; g) a népösszeírási, ujoncozási, törvénytelenül távollevő védkötelesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom