Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
146 Ezen általános szabály alól csak azon kivételeknek van helye, melyek a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvény 5. §-ában elősoroltatnak. 5. §. A főváros területével határos valamely községnek vagy pusztai területnek jövőre a fővárossal netán szükséges egyesítése esetről-esetre külön törvény intézkedésének tartatik fenn. 6. §. A községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. t.-c. II. fejezetének a községi hatóságra és illetőségre vonatkozó mindazon szabványai, melyek törvény szerint a szabad királyi városokra is alkalmazandók lesznek, a fővárosra nézve is érvényesek. 7. §. A főváros összes önkormányzati és közigazgatási költségei Budapest és Ó-Buda városok ezentúl egyenlően értékesítendő közjövedelmeiből és egyenlő adóláb és adókulcs szerint kivetendő pótlékaiból, közös és aránylagos hozzájárulás útján födöztetnek. Azt, vájjon az említett városok eddig elkülönítve volt közvagyona, úgymint ingatlanok, ingóságok, javadalmak és cselekvőségek ezentúl az egységes főváros közösített tulajdonába fognak-e átmenni és a tartozások is közösek lesznek-e vagy pedig az illető városok közvagyona és tartozása elkülönítve és miképen kezeltessenek, a 82. §-ban említett közgyűlések fogják, egymással küldöttségileg vagy írásban érintkezve, elhatározni. Ugyanazon közgyűlések elhatározása alá fog tartozni az is, vájjon a főváros önkormányzati és közigazgatási összes költségeinek fedezete után a közjövedelmekből fenmaradó rész a fővárosi törvényhatóság egyetemes költségvetése tárgyát képezendi-e, vagy pedig aránylag az egyes városrészek képviseletei külön költségvetésileg megállapítandó rendelkezésére bocsáttatik. 8. §. Az árva- és gyámhatóságot a főváros törvényhatósága közigazgatási tanácsa útján gyakorolja. A fővárosi tanács nevezi ki és ellenőrzi az árva vagyonokat, megvizsgálja a gyámi számadásokat, felügyel az árvák vagyonára és nevelésére, és intézkedik az árvák mindazon ügyeiben, melyek a rendes biró illetőségéhez nem tartoznak. A tanács felügyelete és felelőssége mellett egy külön árvaszék felállítását és működési körét a törvényhatóság külön szabályrendelettel fogja meghatározni. Az árva- és gyámügyek a belügyminiszterhez felebbezhetők. 9. §. Az árva vagyon kezelésére nézve a fővárosi törvényhatóságoknál eddig divatozott gyakorlat az árvaügy országos és végleges rendezéséig ideiglenesen fentartatik. 10. §. A fővárosi törvényhatóság közköltségei fedezhetése céljából, úgy az egyenes (föld, ház, jövedelmi, személyes, kereseti) államadó után, mint a közvetett államadókra is vethet községi pótadót, a városban és annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat állapíthat meg, valamint az állam által igénybe nem vett új adókat is hozhat be és mindezen jövedelmi források beszedéséről gondoskodik. E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt, amennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése, az ipar és kereskedelem érdekeinek
