Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)

Tartalom

132 Április 28. A fővárosi enquéte mai harmadik összeillése a virilis sza­vazatok kérdésével foglalkozott. A kiküldött albizottság által az enquéte elé terjesztett törvényjavaslat a virilis szavazatokat vette fel, minthogy azonban az enquéte kebelében a virilis szavazat behozatala iránt indítvány tétetett, a kérdés, mely felett a discussio megnyittatott, az volt, a virilis szavazatok bele­­vonassanak-e a fővárosba vagy nem ? Az imígy megindult eszmecsere igen élénk volt s résztvettek benne Széher, Vecsey, Tavaszy, Steiger, Wahrmann, Házmán, Szentkirályi. A fölszólaló enquéte-tagok egytől-egyig elismerték, hogy a virilis szavazatok a többi municipiumban és községben a közigazga­tásra nézve igen üdvös befolyást fognak gyakorolni, de egyszersmind a fel­szólalók többsége azon nézetének adott kifejezést, hogy e tekintetben a fővárosban kivételes viszonyok uralkodnak, melyek a virilis szavazatok behoza­talát nem teszik ajánlatossá. A vita menetében több ízben azon nézet is merült fel, hogy vájjon nem lehet-e a fővárosban a virilis szavazatok elvét bizonyos modifikációkkal alkalmazni, s e tekintetben több indítvány is tétetett, melyek a belügyminiszter figyelmébe ajánltattak. Arra az esetre, ha a kor­mány a fővárosra nézve a virilis szavazatok elvét elejtené, az egész enquéte a cenzus felemelése mellett nyilatkozott, anélkül azonban, hogy a cenzus számszerinti meghatározásába bocsátkozott volna. A hallott nézeteket reassu­­málva, a belügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy a felhozott érveket a miniszter­­tanácsnak lelkiismeretesen elő fogja terjeszteni. \ Az enquéte ezentúl még több kérdéssel 'foglalkozott, így többek között a tisztviselők szavazati jogával, a polgármester közvetett vagy közvetlen válasz­tásával stb., de az e kérdések feletti discussio már inkább a barátságos eszmecsere jellegével bírt. Három órakor az elnöklő belügyminiszter az enquéte tanácskozmányait berekesztette, köszönetét mondván a tagoknak bizalmukért, mire az enquéte nevében Szentkirályi Mór mondott a belügyminiszternek tapintatos elnökléséért élénk éljenzéstől kisért köszönetét. (Pesti Napló: 1871. évf. 96., 98. és 99. sz.) 45. 1871. április. Havas Sándor különvéleménye a fővárosi fő­ispán jogállása tárgyában. A fővárosok törvényhatósági és beligazgatási szervezéséről szóló törvény­­javaslat készítésére kiküldött albizottságnak a tisztelt enquéte elé terjesztett munkálata 66. §-ban azon rendelkezés foglaltatik, hogy: „A közgyűlés elnökét és egy vagy két alelnökét saját kebeléből maga ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom