Gárdonyi Albert (szerk.): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Budapest, 1913)
Tartalom
120 A bizottmányi tagok névsora: Andorffy Károly, Busbach Péter, Csengery Antal, Fuchs Rudolf, Gamperl Alajos, Gerlóczy Károly, Havas Ignác, Havas Sándor, Házmán Ferenc, Királyi Pál, Manó István, Országh Sándor, Ráth Péter, Ribáry József, Steiner Gyula, Szentkirályi Mór, Széher Mihály, Tavaszy Endre, Ullmann Károly, Wahrmann Mór, Vecsey Sándor. Pesti Napló: 1871. évf. 58. sz. (Budavárosi levéltár: 2735/1870.) 41. 1871. március 15. Tóth Vilmos belügyminiszter elnöklete alatt a fővárosnak rendezése ügyében tartott szaktanácskozmány első üléséről kiadott jelentés. Belügyminiszter úr súlyosabb gyöngélkedése dacára, melyet mentségül hozott fel arra, hogy a nagyfontosságú tárgyat egész jelentőségében és nemcsak a két fővárosra, hanem az egész országra kiható sokoldalú következményeiben nem vezetheti az értekezlet elé; üdvözölve a megjelent bizottmányi tagokat és a közügy iránt tanúsított eme részvétüket előre is szívélyesen megköszönve, a szőnyegen forgó tárgyat az értekezlet kiváló figyelmébe ajánlotta. A tanácskozás tárgyáúl egyelőre azon két fökérdés megoldását vélte kitűzendőnek, hogy mivel egyrészt a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény a fővárosok rendezését külön törvénynek tartotta fenn, mire nézve a kormánynak hova előbb törvényjavaslatot kell bemutatnia, másrészt pedig a képviselőház a két város egyesítése kérdését is tárgyalandónak határozta, nyilatkozzék az értekezlet legelőször is az iránt, vájjon szükségesnek és kivihetőnek tartja-e a fővárosok egyesítését a rendezéssel együtt és egyszerre, mely esetben a rendezésről készítendő törvényjavaslat az egyesítés alapjára volna fektetendő ; ha pedig az értekezlet a két dolgot együtt és egyszerre kivihetőnek nem tartja, adjon véleményt úgy a közigazgatási rendezés főbb tárgyai, mint azon föltételek és módozatok iránt, melyek a fővárosok egyesítése kérdésénél irányadók és amelyek egybevetéséből és taglalásából lehetend meggyőződést szerezni arra nézve, vájjon a magábanvéve szép és nagy eszme valósítható-e akképen, hogy az a két testvérváros szellemi és anyagi érdekeire és magára az országra nézve üdvös hatással legyen, vagy pedig nem ütközik-e a kérdés oly akadályokba, melyek annak kivitelét egyelőre talán kevésbé kívánatosnak és abbanhagyandónak tüntetik fel. Belügyminiszter úr egyúttal kijelenté, hogy ő egyénileg e kérdéssel szemközt teljesen elfogulatlanul áll; a kormány mielőtt
