Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)

Dokumentumok

c) az utczák, terek burkolatának készítése, fentartása, tisztítása és locsoltatása;

d) a közúti vasutak épitése és fentartása;

e) a pőcze és egyéb levezetési csatornák épitése és fentartása;

f) a nyilvános parkok és faültetvények fentartása és terjesztése;

g) a vizvezetés ügye egész kiterjedésében;

h) az utak, utczák, terek, mulatóhelyek beépítése;

i) az utak, utczák, terek és mulatóhelyek világítása.

18. §. Mind Pest, mind Buda városa kebelében az illető képviselőtestületek közgyűlése által választás utján egy-egy középitési bizottság alakittatik. ...

21. §. Az illető városi tanácsnak és képviselő-testületnek a középitési bizottság előterjesztései alapján hozott határozatai a 17. §. szerint végrehajtás előtt, mindenkor a fővárosi közmunkák tanácsa elé terjesztetvén, jóváhagyás esetében a közmunkák tanácsa által, végrehajtás végett az illető városhoz azonnal visszaküldetnek. Ha azonban véleménykülönbség forogna fenn, a fővárosi közmunkák tanácsa az ügyiratokat végső eldöntés végett a belügyministerhez terjeszti fel.

22. §. Mig a főváros szabályozási terve végleg meg nem állapittatik, s az építkezés ügye törvény által nem szabályoztatik: a két város középitési bizottságai kötelesek mindenben szem előtt tartani azon szabályozási terveket, elveket és utasításokat, a melyeket a fővárosi közmunkák tanácsa általában megállapít. ...

26. §. A jelen törvény 17. §-ában kijelölt munkálatok s a két város egyéb községi építkezéseinek költségei ezentúl is a két város által fedeztetnek, s e czélra mindenik város rendes jövedelmeinek legalább 50 százalékát veszi fel évenkint költségvetésébe, mint a mely átlag megfelel azon hányadnak, a mely a két városban a közelebbi 1869. évben a rendes jövedelmekből hasonló czélokra fordittatott.

Magyar Törvénytár. 1869—1871. Bp. 1896. 122—127.1.

X.

Részletek a fővárosi törvény miniszteri indokolásából

1871. november 9.

A magyar államnak oly központra van szüksége, mely a magyar állam érdekeinek valóságos gyűlhelye, ezeknek legfőbb támasza és előmozdítója legyen, mely a magyar államiság eszméjét méltóan képviselje és a nemzeti fejlődés érdekében úgy szellemileg, mint anyagilag a részekre ellenállhatatlan vonzerőt gyakoroljon.

E központ egy hatalmas, alkatrészeiben egységesen szervezett főváros; mely a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének leghathatósabb eszközeit folytonosan gyűjtögetve, helyhatósági intézményeinek lehető legcélszerűbb berendezése és kezelése által egyúttal a jó rend, a valódi műveltség és társadalmi magasabb élvek kellemes gyűlhelyévé váljék.

Az állam érdekeinek hathatós előmozdítása, a helyhatósági intézmények célszerű berendezése és kezelése a fővárosban nem képzelhető anélkül, hogy a közigazgatás, mely egyrészt az állam fentartására és erősbítésére szükséges eszközöket szolgáltatja, másrészt pedig a lakosság jólétéről, kényelméről és jogosult igényeinek kielégítéséről kell, hogy gondoskodjék, egységesen és összhangzó működésre képesnek ne szerveztessék.

90