Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)

Dokumentumok

pontosság örökké hiányozni fogna, mint hiányzik a személy és vagyon biztosíték ott, hol három most külön hatóság nyújt az üldözött vétkesnek menhelyet. Miután a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgató hatalom lesz, csak úgy lesz léteiében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak úgy lesz boldog, nyugodt, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel. Miután a magyar álladalomnak csak egy fővárosa lehet, mellynek élő erejét főleg Pest történeti ős emlékezetét főleg Buda adja meg; és miután végre az ország fővárosának dísze, ereje, hatalma, nagysága, egysége által föltételeztetik, mire az igazságtalan háborúval megtámadott hazának most különösebben nagy szüksége van. Mind ezeknél fogva rendelem a mint következik: 1. Buda és Pest, s illetőleg ó-Buda hatóságának egyesítése elrendeltetik, s a testvér két főváros mint Budapest ezennel egyesíttetik. 2. A két törvényhatóság e rendelet vétele után három nap alatt tartandó közgyűlésből, hét és hét tagot küld ki, a kik az általam kinevezendő elnök alatt választmányt képezve, a nehézségek, érdekek, jogok miként kiegyenlítése, s a tisztikarok egyesítése iránt tervet készítenek, mellyet 12 nap lefolyása alatt felelet terhe mellett tartoznak nekem előterjeszteni. A választmány elnökéül Nyáry Pál pestmegyei alispán neveztetik ki. 3. Egyszersmind, miután Buda városának ó-Budával határos területe annyira beépítte­tett, hogy az utóbbi város Budának külvárosává lett, ó-Buda ezennel Buda-Pest hatóságába bekebeleztetik. Budapest, jún. 24. 1849. Belügyminister Szemere Bertalan Eredeti szöveg. Közlöny, 1849. június. IX. A Közmunkatanács felállítása Részletek az 1870. évi X. törvénycikkből 1870. április 10. 1. §. Hogy a Duna-folyam Buda-Pest mellett akképen szabályoztathassék, a mint a hajózás és kereskedés országos érdekei igénylik s a főváros, mint az ipar és kereskedelem köz­pontja, oly állásba emeltessék, mely számára a szabad közlekedés mindazon előnyeit biztosítsa, a melyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetlen feltételei: felhatal­­maztatik a ministerium, hogy ezen országos czélból szükséges beruházásokra huszonnégy millió osztr. [ák] ért. [ékű] forint erejéig sorsolási kölcsönt köthessen,... 3. §. A fennebbi szakaszokban meghatározott feltételek alatt felveendő kölcsönből fedeztetik: a) A közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő láncz-hid megváltása; b) a forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztosítása végett, egy, vagy szükség esetében két uj álló-hid építése; c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árvíz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom