Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
tozó számadást megkívánni. ... a közönség előre tudta nélkül, annak vagy kárára történendő felszabadítását, vagy a köz terhek alúli kivételét mind a városban, mind kívüle lévő házaknak, és földeknek tilalmasnak tekinteni kell, sőt azt intézzük nyilván kifejezve, hogy azon esetben, ha ingatlan javak örökség neve, vagy akármelly más törvényczim alatt a templomra, vagy valamelly külső személyre háromlanának, az örökös, ha egy év és nap alatt polgári jogban, szabadságban, és kedvezésekben lévő részességét ki nem eszközlené, tartozzék azokat valódi polgároknak eladni, ellen esetben pedig szabadságában álland a város tanácsnak, a tulajdonost, jószága becsárát kifizetvén, ingatlan birtokától elmozdítani; hogy azonban a municipalis törvények folyama fentartassék, és a polgári törvényhatóság, vagy nyilvános hatalom sértetlen, s zavar nélkül maradjon, tehát nyilván rendeljük, hogy senki más, légyen bár katona, világi, vagy kamarai tiszt, de még maga a vármegye sem gyakorolhat az ország törvénye, és Pest város sérelme nélkül ottan törvényhatóságot, sem a polgárt meg nem Ítélheti, sem más valamelly törvényhatói cselekvések, jelesen előfogat (forspont) és hasonlók szolgáltatása által zaklatni, és illy dolgokba keveredni ne merészeljen, ... Pest városunk polgárait, vendégeit, és lakosait mások adóssága miatt személyükben vagy pedig vagyonokban elfogni, s fogva tartani, senki ne merészelje, tovább tiltjuk, a polgárt, a nélkül, hogy előbb a városnál, mint törvényes felsőségénél, az igazság kiszolgáltatása foganatlanul kéretett, és kerestetett volna, elfogatni; — szintúgy felmentjük őket minden vám és harminczad fizetéstől Magyarország határiban, házaikat pedig hasonlóan a többi szabad királyi városok régi jogai szerint felszabadítjuk várostanácsi megegyezés, és utasítás nélkül minden bármelly rangú idegenek, és jövevények megszállásától, és lakásától ... Hogy pedig örök emlék jele alapitassék, azon kegyelemnek, és kegyességnek, mellyel szabad királyi Pest városunkat megajándékoztuk, és hogy kedvezésünk annál inkább kitündököljék, tehát annak előbbi czímerét mellyel már hajdanta élt, régi magyar királyoktól diszesítve, és megnemesítve helybenhagytuk, és megerősítettük, sőt a pecsétet is, veres pecsét viaszszal való éléssel, nyomos esetekben állandóúl legkegyelmesebben megengedtük, következő módon, és ábrázolás szerint, t. i. egy domború égszinű czimer bőségszarvval, mellyből különféle virágok függnek, mellynek közép pontján egy veres téglával béfedett, és négyszegű kövekből tömegesen (massiv) épült torony, két szárnyra osztott kapuval, és belül helyezett őrrostély látható, mint ez mindjárt jelen legkegyelmesb oklevelünk (Diploma) elején egy értelmes rajzoló keze által tulajdon, és valódi színekkel készítve mutatkozik. Továbbá rendeljük, és ajándékozzuk, hogy az említett Pest város polgárai, lakosai, és vendégei, valamint minden utódjai, a veres pecsét-viaszba nyomott pecséttel, mellybe a fent leirt czimer vagyon edzve, minden közöttük bármelly indító okból kiadandó oklevelet, mellyre az érintett pecsét függesztve, vagy nyomva vagyon, hasonlóan más szabad királyi városainkhoz, mellyek szinte olly viaszszal, és pecséttel élnek, valódi, és teljes erejűnek tartsák, és ismerjék. Mellynek nagyobb erejére adtuk ezen nagyobb titkos pecsétünkkel, mellyel mint magyar király élünk, megerősített, és minden időben teljes erejű oklevelünket említett polgárainknak; és Pest városunknak, valamint örököseinek és utódjainak is. Költ... Bécs városunkban 1703-ik évi October hónap 23-kán romai birodalmunkban való uralkodásunk 46-dik, Magyarország, és hozzá tartozandókban uralkodásunk 49-dik és csehországi királyságunk 47-dik évében... Latinból fordította és kiadta Patacsich József: Szabad királyi Pest városnak kiváltságai. Pest, 1840. 3—15.1. 84
