Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)

Pest-Buda (1686-1849)

helye a Tudományos Akadémiának, itt talált otthont a magyar nyelv terjesztésében és művelésében oly nagy hatású állandó magyar színház, a Nemzeti Színház. Pesten jelentek meg, s innen terjedtek szét az országban a mind nagyobb számban meg­jelenő magyar nyelvű folyóiratok is. Az első szépirodalmi folyóirat, Kisfaludy Károly 1822-től megjelenő Aurorája körül tömörült az új vezető írógárda. Itt jelentkezett először írásaival Vörösmarty, Bajza, Toldy, akik később, a 30-as évek második felében megjelenő új, még nagyobb hatású folyóiratot, az Athenaeumot szerkesztették. Ők ismerték fel első­nek Petőfi tehetségét, s elsőként hozták nyomtatásban versét. A 40-es évektől egyre több új típusú szépirodalmi lap, divatlap jelent meg, melyek már messzemenően figyelembe vették a polgárság ízlését és igényeit is. Az 1830-as, 40-es években egymás után alakultak irodalmi és tudományos társaságok is. Mindezek hatására, s nem utolsósorban a magyar nyelvű iskolai oktatás bevezetése követ­keztében a magyar nyelv és a magyar elem egyre inkább tért hódított a fővárosban is. A kiadási lehetőségek bővülése, a polgárosodó magyar olvasóközönség növekedése tette lehetővé, hogy az 1820-as évektől az új írói nemzedék a fővárosban tömörüljön, mert számukra az irodalom már olyan hivatássá vált, mely megélhetést biztosított, míg a század­­forduló idején a vidéken elszórtan működő irodalmárok létalapja még vagy birtokuk jövedelme vagy mecénások segítsége volt. A politikai élet központja A szellemi életben játszott irányító szerep mellett, illetve részben annak következtében az 1820-as évek végétől a főváros vált a politikai élet központjává. Az országgyűlések szék­helye ugyan továbbra is Pozsony maradt, a követek politikai állásfoglalását azonban megyék határozták meg, s így a megyegyűlések a politikai élet fontos fórumaivá váltak. Pest központi politikai szerepének megerősödését jelentős mértékben elősegítette az, hogy e városban zajlottak le a társadalmi átalakulásért folytatott küzdelemben élenjáró Pest megye közgyűlései. A politikai életnek az országgyűlési és megyei keretekből való kiszabadí­tására, a reformgondolat nemesi, értelmiségi és polgári híveinek egyesítésére a szervezeti kereteket a liberális reformmozgalom kezdeményezője, gróf Széchenyi István teremtette meg 1827-ben a pesti Nemzeti Kaszinó megalapításával. A Kaszinót követően egymás után alakultak meg a kötöttebb vagy kötetlenebb formában működő társaságok és politikai körök: a Nemzeti Kör, a Pesti Kör, az Ellenzéki Kör vagy a Petőfi körül tömörülő fiatalok köre: a Fiatal Magyarország, a Tízek Társasága stb. A politikai szervezkedés az 1840-es években a két alapvető politikai párt, a Konzervatív Párt és az Ellenzéki Párt megalakulásá­val érte el csúcspontját. A Nemzeti Kaszinó, a klub- és párthelyiségek igen jó kereteket biztosítottak ahhoz, hogy a fővárosi politikusok eszmecserét folytathassanak a vásárok idején vagy hivatalos ügyeikben itt időző vidéki eszmetársaikkal, s rajtuk keresztül szervez­zék a vidék politikai mozgalmait. A politikai élet súlypontjának Pestre helyezésében e szervezkedésnél sokkal nagyobb szerepet játszott az a körülmény, hogy e város vált a magyar politikai sajtó kiinduló­pontjává és központjává. A magyar politikai hírlapírás első jelentős képviselője az 1841-től megjelenő Pesti Hírlap volt, melyet Kossuth alapított. E lap szabta meg az egész ország­ban a polgári átalakulásért folytatott küzdelem, a nemzeti szabadságért és függetlenségért 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom