Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest. Fővárosunk története (Budapest, 1973)
Dokumentumok
A kereskedelemnek és iparnak keresztény erkölcsi alapon való kifejlesztése érdekében a főváros közönsége a következőkben körvonalazza álláspontját: 1. A Közgyűlés keresztény erkölcsi alapon szervezkedő iparnak és kereskedelemnek a fennálló törvények rendelkezéseinek keretein belül való támogatását feltétlenül szükségesnek tartja és állami feladatnak tekinti. Evégből az államnak az alábbiak szerint való beavatkozását sürgeti: a) a keresztény erkölcsi felfogásnak érvényt kell szerezni a nevelésügy egész területén, valamint a sajtóban is s azokat a cselekményeket, melyek e felfogással ellenkeznek, a jelenleg érvényben levőknél sokkal szigorúbb törvényekkel kell üldözni; b) mindazokat a gazdasági alakulatokat, melyek tevékenysége a keresztény erkölcsi felfogásnak a gazdasági életben való érvényesítésére irányul, az államnak erkölcsileg és anyagilag támogatnia kell; c) a közszállítások és közmunkák odaítélésekor ne csupán a gazdasági szempont, hanem elsősorban a keresztény erkölcsi felfogás alapján álló kereskedelemnek és iparnak tervszerű fejlesztése legyen irányadó; d) az államnak támogatnia kell a keresztény erkölcsi alapon szervezkedő ipart és kereskedelmet minden olyan esetben, mikor a termelő eszközöknek és anyagoknak nem keresztény kezekben való elhelyezkedése [miatt] a keresztény kereskedelemnek és iparnak versenyképessége állami támogatás nélkül veszélyeztetve volna. 2. A közgyűlés elvben a szabad forgalom híve, az adott körülmények között azonban, midőn a szabad forgalomnak előfeltételei még nincsenek teljesítve, egyenesen katasztrofálisnak véli a korlátlan szabad forgalomra való hirtelen áttérést, mert a külföldi forgalomban még megmaradt értékeink is kiszivárognának, a belföldi forgalomban pedig azok a nagy nehézségek, melyekkel a keresztény erkölcsi alapon szervezkedett ipar és kereskedelem az árú beszerzése tekintetében megküzdeni kénytelenek, az ő rovásukra még jobban fokozódnának. 3. A közgyűlés azokat a támadásokat, melyeket a szövetkezetek ellen általában intéznek, helyteleníti és elítéli, mert igaz ugyan, hogy a fogyasztási szövetkezetek az árú beszerzése tekintetében biztositott könnyítések révén és ez által, hogy nemcsak tagjaikat szolgálták ki, igen érzékeny károkat okoztak a kiskereskedelemnek, viszont ezzel szemben kétségtelen, hogy a megtámadott alakulatok a lebonyolított óriási nagy forgalommal és a keresztény tisztviselők ezreinek gazdasági irányban való fogalkoztatásával nagy szolgálatokat tettek a keresztény erkölcsi alapon történő gazdasági szervezkedésünknek, valamint kétségtelen az is, hogy ezek az alakulatok helyes gazdasági politikával gazdasági szervezkedésünknek továbbra is erős támaszai kell, hogy maradjanak. ... Budapest Főváros Levéltára. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1921. márc. 9. fcOIßVOi ii ozótsealjoli* ,lcolöbno:>) u -aoiojt /; Jgoqiit 100
