Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Intézményeink életéből
Kürmöczi Katalin: Életmódtörténeti kutatások a Budapesti Történeti Múzeumban Napjainkban a társadalomtudományok egyik lendületesen felfutó ágazata az életmód-kutatás. Az életmód kérdésének előtérbe kerülése természetszerűleg következik gazdasági társadalmi rendszerünk adott szerkezetéből, fejlettségi szintjéből, további fejlődésünk igényeiből, célkitűzéseiből. E célkitűzések egyike a szocialista életmód kialakítása és általánossá tétele társadalmunkban. A szocialista módon élni kérdése társadalmunk aktuális társadalompolitikai témája. A szocialista életmód elvi, ideológiai kérdéseinek tisztázására kükönböző tudományágak műhelyeiben indultak el kutatások. Elmélettörténészek, filozófusok, szociológusok kutatásai, felmérései, tudományos feldolgozásai törekszenek körvonalazni az életmód fogalmát, összetevőit, az élet teljes szférájában elfoglalt helyét, és a társadalomtudományok már kialakult rendszerében való elhelyezkedését. Mindemellett nem mondhatjuk, hogy az életmód kutatása teljesen új dolog lenne a társadalomtörténeti kutatások történetében. A dialektikus történelmi materializmus elvi alapján állva ugyanis egy gazdasági, társadalmi rendszer, egy osztály, egy réteg teljes mélységű megismerésének elengedhetetlen adaléka a benne kialakuló, a hozzá kötődő, a rá jellemző életmód. Az életmódtörténet kutatása társadalomtörténeti kutatás és annak igen lényeges komponense. A téma kutatása sokoldalú, komplex elemzést kíván, minthogy az életmód mint fogalom is komplex. A magunk részéről ugyanis, a több ismert életmódfogalom tisztázási kísérlet közül a Fukász György által megfogalmazottat fogadjuk el, miszerint az életmód az emberi tevékenységek komplex rendszere. S e komplex rendszeren belül elsősorban az emberi szükségletek rendszerét és azok kielégítésének rendszerét, az emberi magatartásfonnák rendszerét és az emberek egymáshoz való viszonyának rendszerét értjük. Minthogy a felsorolt rendszerek, szférák más más tudományág kutatási területei, az életmódkutatás felhasználja a különböző tudományágak eredményeit is. Elsősorban a történettudomány és annak segédtudományai azok, amelyek alapjából és azok eredményeiből, módszereiből merít az életmódtörténeti kutatás. Egy adott gazdasági-társadalmi rendszer jellemző életmódját csak a korszak társadalomtörténeti, politikatörténeti, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretei alapján vázolhatjuk. Teljes és tudományosan megalapozott képet pedig csak a filozófia, a szociológia a közgazdaságtan és a statisztika eredményeinek felhasználásával adhatunk. A történeti kutatásokban az életmódkutatás nem teljesen új téma, és a komplex kutatási módszer sem újdonság. A marxizmus—leninizmus klasszikusai is foglalkoztak a témával, s a komplexitás módszerével közelitették azt meg. E rövid írás kereteiben elégedjünk meg Engels: A munkásosztály helyzete Angliában című munkájának említésével. Engels teljes képet ad az angol munkásosztály életmódjáról, annak minden lényeges komponensét elemzi és értékeli, így többek között munka- és életkörülményeit, életszínvonalát, kultúráját, egészségügyi helyzetét. A múzeológia területén lényegesen újabb téma az életmódtörténet kutatása. Az újkori történeti muzeológia nem tekinthet vissza túl hosszú múltra, és még inkább új annak egyik részterülete, az életmódkutatás. Európai viszonylatban is csak a Skandináv államok múzeumaiban van némi hagyománya az életmódtörténeti szemléletű gyűjtő, feldolgozó és kiállításrendezői tevékenységnek. 61
