Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Szemle
fejlesztése. Nem kevésbé fontos az esztétikai igény növelése, a művészeti érdeklődés, az Ízlés formálása. A szabadidő kultúrált eltöltése érdekében a rendelkezésre álló idő értékes, tartalmas felhasználására kell nevelni a szakmunkás tanulókat” A Tanterv a könyvtár szerepét külön megfogalmazza ebben a feladatrendszerben: ,,A szakmunkásképző intézetben töltött évek alatt vonzóvá és érdekessé kell tennünk a fiatalok számára a könyvet, az olvasást. Az iskolai olvasóvá nevelés során a szépirodalom megszerettetése áll előtérben. Ugyanakkor fokozni kell a tanulók érdeklődését az ismeretterjesztő könyvek iránt is. Az iskola könyvtárában álljanak a rendelkezésükre a megfelelő szakkönyvek s szaklapok”. A cél és a feladatok összekapcsolása rávilágít a könyvtár sajátos szerepére ebben az iskolatípusban: az oktató-nevelő munka könyvigényének kielégítése összefonódik benne a közművelődési feladatokkal: a szabadidő hasznos kitöltése, a kultúrális foglalkozások szervezése, a könyvtári lehetőségek bekapcsolása a mozgalmi munkába. A szakközépiskolához hasonlóan, itt sem szabnak merev határt a gyűjtőkörnek az oktatás igényei. A közismereti tantárgyak alacsony óraszáma, a körülményekből adódóan szűkre szabott tananyag azt kívánja, hogy a könyvtári állomány ezen messze túllépve, a szépirodalmi művek segítségével minél szélesebb, sokszínűbb irodalmi tájékozódásra adjon lehetőséget, s ezzel megsokszorozza a szűk órakeret—szabta hatást. Természetesen, az iskola nevelési céljait, a tanulók életkori sajátosságait szem előtt kell tartani. Ponyva— és félponyvajellegű műveket azonban még azon a címen sem szerzünk be, hogy ezzel esetleg a könyvtárba csábítjuk a tanulókat. Nagy gonddal kell kiválasztani itt is a szakmai irodalmat. Ebben az iskolatípusban ugyanis a tanulók jelentős hányadának az érdeklődése szakmai jellegű, és a gyakorlati élethez kapcsolódik. A könyvtárnak segítenie kell ennek mélyítését, szakszerűbbé válását. Minden iskolában, de itt különösen fontos szerpet tölthet be a folyóiratállomány. Nemcsak helyben olvasásra, hanem köcsönzésre is oda kell adni a folyóiratokat, hiszen ezektől a tanulóktól sok időt vesz el a kétféle munkahely — az iskola és az üzem — különböző időrendje és életmódja. Nem tudnak délutánonként beülni a könyvtárba, tehát módot kell adnunk rá, hogy elvihessék a folyóiratot és a könyvet. Nem egy szakmunkás tanulónak problémát jelent az olvasás technikája is. Többen vannak, akik itt találkoznak először a könyvvel, s leköti őket a mesekönyv is. Ezért itt erre is gondolni kell. Hisz amíg ezeknek a tanulóknak az olvasás technikája is gondot okoz, addig a tanulással sem boldogulnak. A különböző országokban elvégzett felmérések is szoros összefüggést mutatnak az olvasásmegértés és a tanulási eredmények között. A könyvtár tehát sokat segíthet a művelődési hátránnyal indulók felzárkóztatásában is. A szakmunkásképző iskolák könyvtárainak alig van múltja. Ennek az az előnye, hogy friss az állományuk, az utóbbi 5 évben alakult ki igazán. A fővárosban jelenleg a legszebb az 53-as Pamutipari Szakmunkásképző Intézet könyvtára, elhelyezése, állománya teljesen megfelel a fent elemzett céloknak, és igen sok szállal kapcsolódik hozzá az iskola tanórai és tanórán kívüli munkája egyaránt. Az utóbbi években szinte az egész világon kitágult a könyvtár fogalma. Ennek megfelelően a 107
