Gerelyes Ede (szerk.): Közlemények 1978. Budapest Főváros Tanácsa Tudományos Intézményei (Budapest, 1978)
Szemle
A könyv— és könyvtárismeretek megtanítását az új tanterv a tantárgypedagógiába, elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyba sorolja. Milyen lehetőségekre építhetünk ma a követelmények megvalósításában? Nagyon alacsony szintről indultunk. Kivéve néhány nagymúltú középiskolánkat, korszerű iskolai könyvtárról még a középiskolákban is alig, az általános iskolákban pedig egyáltalán nem beszélhettünk még 1959- ben sem, amikor pedig már hivatalosan is megfogalmazták az iskolai könyvtárak egységes kezelési szabályzatát. Az utóbbi öt év hozott szinte ugrásszerű fejlődést. Ezt bizonyítják a következő számadatok is: 1959-ben az országban egy általános iskolai tanulóra az iskolai könyvtárakban 0,75 kötet, s még 1962-ben is csak 0,9 kötet könyv jutott. A fővárosban sem jobb a helyzet: 1959-ben 0,6 kötet, 1962-ben 0,86 kötet az egy tanulórajutó átlag. Emellett ez az állomány nem is volt alkalmas arra, hogy az oktató— nevelő munka építsen rá; zömében a kötelező olvasmányokat tartalmazta, és sok volt benne a tartalmában idejétmúlt, tanár és tanuló számára egyaránt érdektelen mű. A főváros kerületei közt összesen 5 kerületben volt az egy főre jutó könyvátlag 1 kötet felett 1962-ben: az I., VI., VIII., X. és a XII. kerületben; a legmagasabb a VI. kerületben volt, de itt is csak 1,49 kötet. A főváros középiskoláiban 1959-ben egy főre 3,7 kötet, 1962-ben 4,1 kötet könyv jutott, az országos átlag itt 4,6 kötet volt. Tehát üyen minőséget rejtett az „iskolai könyvtári hálózat” fogalma, amelyet 1959-ben fogalmaztak így meg először. Nézzük most az utóbbi öt év számadatait. A Fővárosi Tanács az iskolai könyvtárak fejlesztésére 1972 óta összesen 15 mülió Ft-ot fordított rendkívüli támogatásként, a kerületek ill. az iskolák saját költségvetése mellett. Ennek eredményeként 1977-ben a fővárosban egy általános iskolai tanulóra 7,7 kötet könyv jut (az országos átlag 7,4 kötet), s az egy főre jutó könyvtárfejlesztési összeg 30 Ft, (az országos átlag 18 Ft). Az iskolai könyvtárak rangját a fővárosban mutatja a következő adat: az ország általános iskolai könyvtárainak csupán a 6 %-a van a fővárosban, s az országos fejlesztési összeg 22 %-át adja a főváros 1976-ban; az ország általános iskolai könyvállományának a 14 %-a található Budapesten. A kerületek közül az egy tanulóra jutó kötetátlag a legjobb a következő kerületekben: XII. kér.: 11,6 kötet; 1. kér.: 11,- kötet; VIII. kér.: 10,1 kötet; IX. kér: 10,— kötet. Még a főváros 7,7 kötetes átlaga felett van a VIE, XIX., V., VI., XIII. és a XXII. kerület. Az iskolai könyvtárak fejlesztése tehát nem könyvtárügy csupán, hanem része annak a tartalmi, metodikai reformnak, amely oktatási rendszerünk továbbfejlesztéséhez, a nevelő iskola kialakításához vezet. Az önművelés készségének kialakításához a legtöbb lehetőséget az iskola nyújtja a szervezett oktatás keretei között. S különösen az általános iskola, amely szocialista köznevelésünk alapegysége, s egy bizonyos életkorban (6-14 éves korig) a társadalom egészét átfogja, s éppen abban az életkorban, amikor a szervezett keretek közt megvalósuló pedagógiai tevékenység a leghatékonyabb lehet. Az iskolai könyvtár funkcióját az Elnöki Tanács 1976. évi 15. sz. Törvényerejű Rendeletc a következőképpen határozza meg: „Az iskolai könyvtár feladata, hogy segítse az alsó és középfokú 104
