Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

Bukovics Gyula: A. Kossuth téri minisztériumi épületfóldsírinti alaprajza, 1885. szeptemberi változat radt és várták, hogy a parlament újabb pénzügyi forrást szavazzon meg. Végül január 18-án megtagadták a kérés teljesítését.53 1887. február 4. A pénzügyminiszter, gróf Szapáry levélben értesítette az illetékes minisztert, gróf Széchényi Pált arról, hogy: „az Országgyűlés 1887. évi IV. törvényben 669 979 Ft kölcsönt engedélyezett a niinisztériumi palota építésére, amelyet a Magyar Jelzálog Hitelbank útján folyósított és 50 éven át 5,5%-os kamatozás mellett, évi 39 988 Ft 50 kr. részletekben kellett törleszteni. 1887. június 7. Bukovics Gyula a palota lakhatási engedélyéért 531,60 Ft-ot fizetett. A vele addig partnerként együttműködő Müller Béla királyi főmérnök műszaki ellenőr ez ellen kifogást emelt, mert szerinte 514,50 Ft-ot kellett volna fizetni. Ebből a vitából megismerhetjük az építési engedély és a lakhatási engedély illetékszámításának a módját. A palota területe 1715 D-öl. Az építési engedély hat szinten 10 kr-jával számolva 60 kr; ennek négyszögölenként a fele, azaz 30 kr a lakhatási engedély díja, jelen esetben 514,50 Ft. Ez 2009. évi szinten 10 000 Ft-tal 769—770. p. „Ismeretes dolog, hogy a nagy épületnek 1.100.000 Forintra tervezett költségvetése 680.000 frttal túlhaladott és túllep ésc az országházban heves jelenetekre adott alkalmat, melyet a kormány azáltal enyhített lényegesen, hogy az új épületbe még az igazságügynünisztériumnak és a hozzá tartozó mellékhivataloknak is helyt adott". 53 MOL K 178 1119. ir. 109-112. 54 MOL K 178 1120. ir. 830.