Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

1885. március 17. PocLmaniczky Frigyes, az FKT alelnöke levelet írt Széchényi Pálnak az illetékes miniszternek. A „minisztérium számára emelendő épület tervének és költségvetésének, s a vállalati feltételeknek felülvizsgálatára részünkről Ybl Miklós tanácstagot küldöttük ki, aki (...) az alakítandó építési bizottság tagja is lehetne (...) az épület céljára az Alkotmány és a Báthory utca közt fekvő telektömböt méltóztatott megszerezni (...) az Országház környék szabályozásának megáUapításakor, az Alkotmány utcából a Báthory utcába vezetőleg egy utca nyitása volt szándékunkba véve, mely által a Kálmán utca az Országház felől elzáratnék (...) szükséges volna mdnunk a palota céljára kiszemelt telekkel szomszédos többi telektömbök mily céka szándékoztatnak felhasználatni? Ennek ismerete (...) az építtető minisztériumnak is érdeké-Bukovics Gyula: A Kossuth téri minisztériumi épület főhomlokzatának középrizaHt/a, 1885. szeptemberi változat ben áll, (...) ha kegyes volna Exelenciád ez kányban lépéseket tenni."35 1885. máráus 18. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium gróf Széchényi Pál miniszter kérésére MüUer Béla királyi főmérnököt a F-I-K Minisztérium építkezés Építési Bizottságába műszaki eUenőrnek átengedte.36 1885. március 21. Az F-I-K miniszteri aktaborítóján megjegyezték, hogy Bukovicsnak megmutatták a két delegált katát. Az építész kérte, hogy tervei műszaki felülvizsgálatát az Építési Bizottság felállításáig hagyják függőben, tehát ekkor a legelső változat már készen volt. 1885. máráus • - f fi fi f 38 Megalakult a minisztériumi palota építési bizottsága. Elnök: Tormay Béla miniszteri tanácsos. Tagok: Ybl Miklós királyi tanácsos, műépítész, Steindl Imre műegyetemi tanár, Jeney Lajos miniszterelnöki titkár, Gyurkovics István számvevőségi igazgató, Müller Béla építészeti eUenőr, Bukovics Gyula művezető-építész, jegyző: Kolozsváry Lajos miniszteri fogalmazó. Építészeti kérdésekben csak a szakértő építészek véleményét vették figyelembe, azaz Ybl, Steindl, Müller és Bukovics döntöttek. 1885. május 7. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Podmaniczky Frigyes elnökletével, a fővárossal egyetértőleg egyetértésben jóváhagyta Bukovics Gyula telek- és utcaszabályozási tervét.39 1885. augusztus 10. Az építési bizottság harmadik ülésén már módosított tervezetről, a tervrajzokról és azokhoz képest kiigazított, ületve felemelt költségvetésről esett szó. A bizottság további megtakarítási javaslatokat tett: „az épület egysze-35 MOL K 178 1120. ir. 302. 36 MOL K 178 1120. ir. 300; Tóth 2000.. Müller Béla személyi iratai az F-I-K projekttől való távozásával összefüggésben (1888. június 1.) a MOL K 178 ir. 266 és 304 között részletesen szerepel Müller királyi főmérnök, Tisza Lajos királyi biztos, Tisza Kálmán miniszterelnök testvére mellett dolgozott Szegeden a Nemzeti Színház és a Városháza építésvezetőjeként a Közmunka és Közlekedési Minisztérium állományából kirendelve. A Fellner & Helmer cég által tervezett (1881) épület építése 1882. március 8-án kezdődött, a király 1883. október 14-én nyitotta meg az elkészült épületet Pártos Gyula és Lechner Ödön 1882. március 4-én nyerte el pályázaton a szegedi Városháza tervezését Az építés 1882. május 22-én kezdődött, és a bebútorozás 1884 tavaszán zajlott Ekkor kikéri a F-I-K rninisztere Müllert az 1885. évi Országos Altalános Kiállítás műszaki főügyintézőjének és lebonyolítójának Az új állomáshelyét 1884. február l-jével foglalja el. Müller 1885. március 18. és 1888. június 1. között a F-I-K Minisztérium építésének műszaki ellenőre volt Bukovics mellett 37 MOLK 178 1120. ir. 299. 38 MOLK 178 1119. ir. 286. 1886.1.26. 39 MOL K 178 1119. ir. 401.