Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

homlokzat is huszonegy tengelyes és négy oszloppáros rizalitloggiája van, mint a minisztériumunknak. A Kossuth téri minisztériumi palotának még egy ana­lógiáját érdemes említeni. Ebben az esetben az építés ideje, a középület megfogalmazása és telepítése is hason­ló. Washingtonban a Capitolium mögött a neorene­szánsz Kongresszusi Könyvtár (terv 1886, építés: 1892-1897) és a klasszicizáló Igazságügyi Palota (épült: 1932-1935) alkot párost. A Kongresszusi Könyvtár Capitoliumra néző főhomlokzata karakterében rokon a Kossuth téri minisztérium főhomlokzatával. Hasonlóak a középrizalit szélein az oszloppáros, két szintet átfogó loggiák, illetve a középrész árkádívekre ültetett, két szin­tet átfogó oszlopsora is, csak az oszlopkettőzésekben van némi különbség. A fenti analógiák mutatják, hogy Bukovics Gyula 1885 szeptemberében a nemzetközi gyakorlathoz igen hasonlóan fogalmazta meg a Kossuth téri mMsztériumi épületet. A tervekhez képest az építés során bizonyos műrészletek elmaradtak, és a későbbiekben a palota több megvalósult építészeti finomságát is eltüntették. Az építés kronológiája 1884. november— 1885. január Telekvásárlás két tulajdonostól: a Neumann csoporttól a korabeli 1018. helyrajzi számú telket 383 926 forintért, míg az 1016/b. számút Luczenbacher Páltól 68 000 fo­rintért. 1885. augusztus 31. A 1017. helyrajzi számú telek megszerzése hosszadalmas kisajátítási eljárással a harmadik tulajdonostól, a Karczag 32 családtól 97 690 forintért. Az épület telkeinek vételára összesen: 549 616 Ft volt. A telekalakítással egyidejűleg megszüntették a Kálmán utcának (a mai Kálmán Imre utca) az új telek közepén futó szakaszát, helyette kialakí­tották a Nádor utcával (mai Kossuth tér) párhuzamos új utca, a mai Kozma Ferenc utca nyomvonalát. Az új telek trapéz alakú lett, mivel a Nádor utca vonalát a kanyarodó Dunát követve elhajHtották.33 1885. január — március Pénzelőleg folyósításának előkészítése és jóváhagyása a Magyar Kkályi Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztérium palotájának építésére. Vele azonos minisz­tertanácsi határozatban folyósították az előleget a Város­kgetben megrendezendő Budapesti Országos Általános Kiállításra. (A kiállításra Bukovics Gyula két pavilont tervezett.) i John L* Smithmeyer— VauiJ. Pel% Kongresszusi Könyvtár, Washington D. C, 1886-1897 1885. máráus Elkészült Bukovics Gyula első tervváltozata. A tervezett épület középrizaktjában a középső három tengelyben ki­ugró hangsúlyt képez az építész, amelyet íves kupolatető zár le. Mind a három udvar kőoszlopos, kőpilléres, íves záródású, körbefutó báboskorláttal övezett loggiát kapott, amelyet spkálloggiás oktogon-lépcsőházak szakítanak meg, szintén kőszerkezetű műrészletekkel kialakítva. A kő anyaga Trieszt környéki törtfehér karsztmárvány. A terve­ző az épület boltozott pincéjének a felébe és a déli udvar alá az Országos Mintaborpincét telepítette. E tervsorozat­ból a helyszínrajz, a keresztmetszet és az alaprajzok ma­radtak fenn, a homlokzat nem került elő.34 32 MOL K 178 1119. ir. 439-418. 1. fol. 33 Bukovics Gyula helyszínrajza 1885. márciusban a legelső, 34 BFL XV. 17.d.329/24891. Keresztmetszetét lásd a színes táblák leggazdagabb tervváltozat kontúrjával BFL XV.17.d.329/24891 között

Next

/
Oldalképek
Tartalom