Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete
Bukowes Gyula: A New York Életbiztosító 'Társaság palotájának pályaterve, 1891 Bukovics Gyula a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapító tagjaként a szakmai közélet fontos szereplője volt. Ezen kívül 1885—1897 novemberéig a székesfővárosi törvényhatósági bizottság rendes tagja volt az V. kerület képviseletében. Az 1889. február 13-i jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlésen a Középítésügyi Bizottmány tagjául is megválasztották. A 1897. november 17-én tartott közgyűlésen „az összes választók sorából választottak közül" kilépett, így rendes tagsága megszűnt.30 A fentiekből következtetve az építész 56 éves korában, 1897 végén távozott véglegesen Ausztriába. Bukovics Gyula teljes életműve a neoreneszánsz stílusművelés szellemében valósult meg, a művek élvonalbelinek, itt-ott zseniálisnak, az adagosból messze kiemelkedőnek mondhatók. Bukovics Gyula az életművét méltató, épületeinek tervrajzait és kellő számú fotóját is felsorakoztató önálló kötetet érdemel. Elérkezett az ideje méltó rangba helyezésének és életműve műemléki védelmének. Bukovics Gyula operaénekes és színigazgató testvéreinek, építész és dramaturg fiának, valamint színésznő lányának élete és pályafutása is érdekes és jól dokumentált. A Bukovics életművet felvonultató műben a mű-30 BFL 1885-1897. nov. Jegyzőkönyvek. 31 Az építész bátyja, Károly (1835-1888), Carl Bukovics von Kis-Alacska néven híres bariton énekes volt 1884-től a Bécsi Burgtheater tagja lett, ifjúkorában több ízben szerepelt Magyarországon is. Bukovics Gyula öccse, Imre (1844—1905), Emmerich Bukovics von Kis-Alacska néven kezdetben újságíróként és francia-német műfordítóként működött. A bécsi Deutsches Volksvész családtagoknak is helyet kell adni, hiszen a neoreneszánsz korszakban a művelt neoreneszánsz család is modellezi a választott életideált. A Kossuth téri mitiisztériurni palota építészeti megfogalmazása és analógiái Az épületben kapott helyet a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Főügyészség, a Földtani Intézet, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Mintapince, a Borászati Kormánybiztosság, a Vasúti Központi Telekhivatal és a Bányakapitányság. A sokfunkciós államigazgatási épületet nagyon takarékos 1,1 millió forintos költségvetéssel tervezték. Építészetileg mégis igényesnek kellett lennie, hogy méltó legyen az épülő Országház teréhez. A Kossuth tér keleti térfalán két közel egyforma középület kívánkozott az Alkotmány utca két oldalára. A helyzet hasonkt a párizsi Place de la Concorde észak-keleti térfalára, ahol a Rue Royale két oldalára Jacques-Ange Gabriel építész tervei szerint két egyforma homlokzatú klasszicizáló palota épült 1755 és 1775 között. A két párizsi palota huszonegy tengelyes, ebből a két szintet átfogó árkádok tizenegy tengelyesek. Bukovics Gyula a Concorde téri architektúrát követve a Kossuth téri nknisztériumi épületet huszonegy két szintet átfogó árkádívre ültette. A timpanonos rizalitok által közrefogott oszlopsoros loggia kompozícióját pedig 1+7+1, azaz kilenc tengellyel a minisztérium középrizaktjára zsugorította. Az épület háromudvaros tömege a főhomlokzaton négy rizakttal tagolódott. A szélső saroktizalitokat attikás, oszloppáros, két szintet átfogó loggia díszíti. Az első emeleti ablakokat timpanon koronázza. Ehhez a motívumhoz a londoni Buckingham Palota John Nash által 1825-ben tervezett kerti homlokzata szolgálhatott forrásként Ez a theater első igazgatója lett. Bukovics Gyula fia, Miklós (1871— 1957) Budapesten született. Építészed tanulmányait a Műegyetemen végezte, 1899-től Ausztriában működött. Főbb munkái lakóhelyéhez, Waidhofen/Ybbs-hez és Bécshez kötődnek. Tervezői tevékenysége mellett részt vett a város kulturális életében is. Bukovics Gyula leánya, Bukovics Antonia Felicitas (1882-1970) színésznőként vált híressé. ARCHITEKTENLEXIKON.
