Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága

rolható. Az 1860-as évektől megbízói a fővárosban a » 27 t * tehetős polgárok lettek, kastélyok után bérházakat és városi palotákat tervezett. A társadalmi környezet, az új funkciók szerencsésen találkoztak össze a neoreneszánsz stílussal Wéber építészetében. Az 1860-as évek végén, 1870-es évek elején épült munkái közül az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza és bérháza már előrevetíti a kiérlelt f r r 28 t r f nagy alkotások formavilágát, más bérházai ugyan gazdag részletformákkal, de a szokványos kompozíciók szerint készültek. Legtöbb zárt sorú beépítésbe tervezett bérháza a római Palazzo Farnese formai világához áll közel, párkányokkal sűrűn osztott, klasszikus részletekkel alakított homlokzatokkal. Az itáliai előképekhez képest a legjelentősebb eltérés — akárcsak kortársainál — a rizalitokkal való osztás, a kapuzat diadalívszerű megfogalmazása és természetesen a szintszám növekedése. Az 1880-as években a fővárosban gyakorivá váló, a firenzei reneszánszhoz visszatérő kompozíciót az Eötvös utcai Fiókzálogház épülete mutatja, de ez a — párkányosztással szűkösebben bánó, félköríves nyílásokat az al-Wéber Antal; Erdődy-kastély, Vörösvár, 1862-1864 26 E kastélyok részletes elemzése: MARÓTZY 2007; FEKETEMARÓTZY 2008. 27 Gschwindt Mihály szeszgyáros, Placht József kereskedő, Ádám Károly textilkereskedő, Neuwelt Ármin kereskedő, Neuschloss Ödön és Marcell gyárosok, Kotzó Pál gyáros, Forgó István üvegesmester, Franki Jakab bankár. 28 Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár épületével e kötetben Branczik Márta foglalkozik. Wéber Antal: Neuwelt-há^ 1875-1876 sóbb szinteken is gyakran alkalmazó — típus Wéber Antal építészetében ritka. Az 1870-es évek közepén született négy olyan alkotása, amely a szokásos sémáktól eltérő kompozíciós- és formai megoldásokat hordoz. Szerb-ház (1874-1875)29 A pesti Szerb Egyházközség számára 1874-ben tervezte Wéber Antal az épületet, amelyet Bierbauer Virgil a mes-30 * ter „legfinomabb alkotásának " nevez. Korábban a főváros tanácsa Örömy és Fekete építészek tervét engedélyezte, nem lehet tudni, miért váltott tervezőt a megrendelő. A szabálytalan alaprajzú telekre tervezett épületbe hevederes-dongás téren keresztül lehet bejutni, a szabálytalanságból adódó szögtörést az átjáróra felvezető lépcső terében „tüntette el" a tervező. így a hosszanti térbe fellépve már merőleges rendszerbe kerül a látogató. Az épület „U" alaprajzú, a belső közlekedésre árkádos folyosó, az alaprajz csuklópontjában elhelyezett főlép-29 Budapest, V. Váci utca 66. Hrsz.: 23960 Megbízó: Pesti Szerb Egyházközség Vállalkozó: id. Bobula János, RiU és Schümann Képét lásd a színes táblák között. 30 BIERBAUER 1937. 255. p. 31 A homlokzat tervet bemutatták az OMKT 1889-es fővárosi nemzetközi kiállításán. TÁRGYMUTATÓ 1889. 59. p.