Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Branczik Márta: Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár székháza
A homlokzat terve, 1946. évi reprodukáó Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár épülete, 1878 körül megvalósult épület pontos bemutatása volt a cél. (A homlokzat tekintetében ez ellenőrizhető is, az itt közölt ábrázolás megegyezik a megvalósult épület legelső ismert képével, Klösz György fotográfiájával.24 ) Ezt a sorozatot tekinthetjük a megépült változat ábrázolásának. A hatalmas épület alig több, mint egy év alatt készült el, a bank 1873 novemberében költözött be új székházába. Az épület tömege, a homlokzatok az eltelt több mint 130 év alatt keveset változtak, A zártsorú beépítésben álló, négyemeletes, magas tetős saroképület homlokzatai három utcára nyílnak. 24 Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár épülete, 1878 körül, Klösz György felvétele, BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteménye ltsz.: 21.972/7. E-alakú alaprajza két, a szomszéd épületek felé nyitott belső udvar köré szerveződik, a Dorottya és a Szende Pál utca mentén háromtraktusos, az Apáczai Csere János utca mentén kéttraktusos ekendezésben. Weber a megrendelő igényei szerint kettős funkciójú épületet tervezett: a Takarékpénztár helyiségei a Dorottya utcai oldal első emeletét foglalták el, az épület Apáczai Csere János és Szende Pál utcai oldalán pedig az emeleteken különböző méretű, igényes bérlakások voltak. A földszinten mindhárom utcai oldalon több különböző üzlet, illetve feltételezhetően kávéház kapott helyet.