Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
Palladio vicenzai épületét, a Palazzo Valmaranát idézi. A főhomlokzat ívekkel plasztikusabbá tett középrésze a Halász- és a Szerb-ház kompozíciós megoldásának felnagyított változata, de az egész épület már nem hordozza azok könnyedségét. A kompozíciók történeti előképek szerinti tárgyalása felveti a kérdést, hogy egy 19. századi építész milyen forrásokból ismerte ilyen alaposan az itáliai reneszánsz építészetet. A kortársakhoz hasonlóan Wéber Antal esetében is nagyon fontos szerepet játszottak tanulmányai a piaristáktól a bécsi Akadémiáig.64 A korabeli felsőfokú építészképzés gyakorlatában a tervezést is a történeti formákon keresztül oktatták, így nem csak elméleti tudásként, hanem készségszinten ismerték a reneszánsz építészetet. A kiváló iskolákon túl Wéber gondolkodó tervezői hozzáállását alapvetően befolyásolhatta, hogy a forradalom leverése után tanítani kényszerült, ami a tudás elmélyítésének egy újabb szintiét adta. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a szakirodalom — bevezetőben már errűített — fejlődését sem. A rendszeresen megjelenő két folyókat — a Bauzeitung für Ungarn és az Építési Ipar - a korábbiaknál sokkal gyorsabb információáramlást tett lehetővé, és a szaklapok mellett egyre több, gazdagon illusztrált külföldi szakkönyv is eljutott az építészek magán- és közkönyvtáraiba. Wéber Antal saját könyvtára kiemelkedő gyűjtemény volt, tele történeti és kortárs munkákat bemutató művekkel,65 tudásának mélységéről az épületek mesélnek. A Wéber-féle neoreneszánsz talán legnagyobb értéke, hogy miközben a reneszánsz előképekhez fegyelmezetten és tudatosan viszonyul, építészete mégsem válik Wéber Antal: Tudományegyetem Állat- és Ásványtani Intézet 1881-1884 akadémikussá. A homlokzatok — a kortársak alkotásaihoz viszonyítva — nagyon plasztikusak, a fény-árnyék játékot a párkányok finom alkalmazásán kívül oszlopgerendás, vagy Palladio-motívumos elemekkel és az épületnlasztika gazdag alkalmazásával éri el. Alkotómódszerében a reneszánsz előképeket a primer formák szintjén pontosan veszi át, a homlokzati kompozícióba azonban egyedi ízlés és rend szerint illeszti be a részleteket, miközben annak karaktere vitathatadanul reneszánsz marad. Építészete egyrészt intellektuáMs jellegű, a részletek egymáshoz és a kompozícióhoz való viszonya átgondolt, a belső rendszer minden esetben szigorú, másrészt a szoros rendszeren belül az építészeti megformálás kreatív, így elkerüli az unalmas, száraz hatást. 64 Hosszabb ideig tartó itáliai tanulmányútjáról nincs tudomásunk. 65 Wéber Antal könyvtáráról részletesen: MARÓTZY 2006.
