Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága

Jacopo Sansovino: Libreria, Velence, 16. s%á%ad kö\epe lakásokat alakítottak ki, a homlokzat máig megmaradt eredeti formájában.36 A Halász-ház Wéber Antal egyik legkiérleltebb épüle­te, kialakítása a magyar historizmusban egyedülálló, hom­lokzati kompozíciója a velencei Libreria di San Marcóé­hoz nyúlik vissza. A téglából készült szélső sávra „rátéve" a homlokzat az itáliai reneszánsz loggk-homlokzatainak gyönyörű idézete. Kivételesen plasztikus a homlokzat ki­alakítása, a függőleges szélek megoldása az 1870-es évek közepétől kézjegyként kíséri végig Wéber építészetét. Ádám-palota (1875-1876)37 Ádám Károly textil-kereskedő megbízásából 1875-ben tervezett Wéber Antal városi palotát a mai Bródy Sándor utcába. Az épületet 1908-ban Dessewffy Miklós bővít­tette,38 de az átalakítások nem érintették a homlokzato­kat. Az épület a II. világháború alatt több helyen megrongálódott, azóta több homlokzati és belső helyre­állítás is történt.3; A külső festményeket és az eredeti bel­ső dekorációt Lötz Károly készítette 1876-ban. Ezek a festmények hordozzák az építészeti kialakítás igényessé­ge mellett az Ádám-palota egyediségét. Lötz a Wéber ál­tal készített tervekbe festette bele első vázlatait,40 az építő- és a képzőművészet szoros egységben alakult.41 A háromemeletes épület függőlegesen is hármas tago­lású, a két szélső axishoz képest a középső rész visszaug­ratott, az első két szinten oszlopos loggiával alakul ki fedett-nyitott tér. A homlokzat földszintje rusztikázott,42 a lábazati párkány folytatása a nyitott rész oszlopainak posztamens-párkánya. A szélső axis ablakainak egyszerű keretezése körül a kváderkövek vörös márványból van­nak, az ablakkötényben körmotívum, a falfelület itt ruszti-36 A terveket Jahn József készítette, lehetséges, hogy a tulajdonos egyszerűen azért választott új építészt, mert annak is az Eötvös utcában volt háza. Él 1879. 97-98. p. 37 Budapest, VIII. Bródy Sándor utca 4. Hrsz.: 36559 Megbízó: Ádám Károly Vállalkozó: id. Bobula János Az épület műemléki tudományos dokumentációját Kemény Mária készítette el: KEMÉNY 1987. 38 Almási Balogh Loránd tervei szerint. 39 BFL XV.17.e.306. BMF 965. doboz. 40 YBL 1938. 141. p. 41 A festmények részletes leírását Ybl Ervin adja: YBL 1938. 139-143. p. Az ikonográfiái programot Kemény Mária elemzi részletesen: KEMÉNY 1987.16-21, 40-43. p. Néhány festmény az épületből ma a Budapesti Történeti Múzeum tulajdonában van, az emeleti szalon kilenc pannója és egy nyolcszögletű mennyezetképe a Sándor-palota díszebédlőjé­ben található. 42 A korabeli meghatározás szerint részint puha tétényi mészkőből, részint vörös és isztriai márványból készült. Él 1877. 65. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom