Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Marótzy Katalin: Egyedi vonások a fővárosi neoreneszánsz építészetben —Wéber Antal munkássága
cső, és az egyik hátsó szárny végében lévő melléklépcső szolgál. A pilaszterekkel tagolt kupolás és csehboltozatos bejárati térből háromkarú lépcső vezet fel az emeletekre. Az épület nem zárja körül udvarát, a szegmensíves függőfolyosóról a Szerb-templomra lehet rálátni. A Szerb-ház a szűk Váci utcában, zártsorú beépítésben áll, hátsó oldala a Szerb-templomra néz. Homlokzata függőlegesen hármas tagolású, a pinceablakok sorát és a földszintet magában foglaló zárt sáv után az első, kiemelten díszített, áttört emelet, majd a felső két szint ismét zártabb sávja következik, az épületet erőteljes, konzolos párkány koronázza. A földszint igen magas, kőből készült lábazatát a pinceablakok törik át, a bejáratot oszlopos-timpanonos keretezés emeli ki, amely jelentősen kilép az épület homlokzata elé.32 A timpanon feletti lépcsős kialakítású falrész egy szoborcsoport elhelyezésére szolgált volna. A földszinti falfelület rusztikázott, de ez a rész már kevésbé nemes anyagból készült, a kőosztást vakolatarchitektúra utánozza. A lábazati párkányra ülő földszinti ablakok keretezése füles, a mind a négy sarkon megtalálható fülekben kis rozetta van. Hasonló az ablakok feletti domborműveket körülölelő keretezés is. Az első emeleten a triglif-metopés párkányt tartó toszkán oszlopok mögött Pakadio-motívummal keretezett ablakok vannak, az ívzugokban szobrokkal. A PaUadio-motívumnak a nyíláshoz közelebbi pilasztere ión, az oszlophoz közelebbi toszkán kialakítású. A második és a harmadik emelet párkánnyal nem osztott vakolt falfelületén csíkozással jelenik meg a kőosztás. A második emelet ablakainak füles primer kerete felett timpanon van, erre szinte ráül a legfelső emeleti ablakok konzolos könyöklője. Az ablakkeretezés itt is füles, csak egyszerű, konzolos szemöldökpárkány koronázza. Az épület alsó két szintjének kompozíciója egyértelműen a veronai Palazzo Pompei képét idézi, ezen a zárt alsó szint és az áttört emelet felett triglif-metopés párkány van a metopékban rozettákkal, hasonlóan a Váci utcai épület első emelet feletti párkányához. Az első emelet formai részletezettsége ezen azonban a velencei Libreria di San Marco első emeletéhez köthető, a féloszlopos tagolás — mint primer osztás - mögötti arányok, az épületszobrászati elemek és a könnyedség tekintetében is. A felső két emelet szokványos bérházhomlokzat, mintha csak a funkció kívánta szükségszerűségből ékelődne az erős kiülésű, konzolos főpárkány alá, bár figyelembe vehető az is, hogy az épület rendkívül szűk utcára néz és a felsőbb szintek kevésbé erőteljes részei a látványnak. A Szerb-ház Wéber Antal első olyan műve, amelyet egyértelműen az érett neoreneszánszhoz sorolhatunk, a homlokzat azonban vertikálisan itt még két különálló részből áll, amelyeket nem a kompozíció, hanem a részletképzés fog össze. Ettől az épülettől kezdve egyre Michèle Sanmicheli: Pala^pv Pompei, Verona, 16. s%á%ad első fele 32 A párkányon lévő cirill betűs felirat fordítása: Szerb Pravoszláv Egyház Hivatala. Vukoszávlycv Zorán közlése. 33 A domborművek allegorikus témákat ábrázolnak, minden esetben két puttóval. A témák balról jobbra haladva: nyár, ősz, pazarlás, hangoskodás, jámborság, tisztaság, tavasz, tél. A témák nem kötődnek szorosan a szerb ortodox valláshoz.
