Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Váczi Piroska - Fekete J. Csaba: Főúri térrendszerek a dualizmus korában
dott a kiszolgáló melléképület, s az együttest a kiszolgáló-építmények és a házi gazdaság további szabadon álló épületei kísérték. A kastély nem önálló, hanem rendeltetésükkel elkülönülő részekből álló épületegyüttesben való megjelenése jól tükrözi a különböző használatra specializálódó épületek nagyobb területen, parkban történő elhelyezhetőségének kézenfekvő építészeti megoldásait. A térstruktúra A főúri magánépítészet tér struktúráját a reprezentációs, a lakó-, a kiszolgáló terek és a házigazdaság tereinek sajátos rendszere alkotja. A térhasználat, a helyiségekben való tulajdonosi és kiszolgáló mozgás rendszerének feltárása fontos információkat nyújthat az arisztokrácia életmódját és építkezését illetően. A struktúra alapja a reprezentáció. Döntően ez határozza meg és szervezi az összes többi funkció elhelyezkedését és térigényét a rendszeren belül. A hatalom, a gazdagság megjelenítése a nyilvánosság előtt az arisztokrácia kiváltságokkal együtt járó kötelessége volt. Lakóhelyét, főleg a városi palotát, amely sokkal inkább volt a sokrétű társadalmi élet középpontjában (politikai szerep, szalonélet, bálok), mint a vidéki kastély, oly módon kellett megépítenie, hogy az elsősorban ennek a presztízsszerepnek feleljen meg, azt tükrözze külső megjelenésében és a benne folytatott életvitelnek megfelelő térkialakításban egyaránt. A fogadóterek jelentősége messze túlmutat tehát az építészeti megjelenés gazdagságán, minőségén. A reprezentatív térsor összetevőit, azok egymáshoz való viszonyát és hangsúlyait évszázadok során mindig a fogadási ceremónia határozta meg. Az épület alapfunkciója tehát csak társas közegben működik, önmagában nem. Ezért e terek megléte és funkciójuknak megfelelő, reprezentatív kialakítása olyan meghatározott téreleme egy palotának, hogy enélkül nem is beszémetünk erről az épületfajtáról. 16 Jelen tanulmány alapjául a szerzők PhD értekezései szolgáltak: FEKETE 2007; VÁCZI 2003. A kastélyok és a paloták térhasználati rendszerének konkrét példákon való bemutatását lásd a színes táblák között. A budapesti Adám-palota kapualja, 1896 előtt A reprezentációs téregyüttes a földszintet, a kiemelt, különös hangsúlyt kapott (általában csak az első emeletig tartó) közlekedőket és az első emelet fogadótereit foghíja magába. (Eltér ettől a mintától gróf Pálffy Pálné17 és gróf Andrássy Sándor palotája, 8 ahol a földszint a reprezentáció egyedüli helye.) A közlekedők meghatározó elemként való bevonása a térélménybe és elhatárolásuk a földszint más részeitől az igen határozottan felfelé irányított mozgást, majd az ennek során folyamatosan feltárulkozó tér élményét kapcsolja össze. A mozgáselem 17 VHT. ötpacsirta utca 4 - Reviczky utca 2. építész: Ybl Miklós, 1867. 18 VI. Városligeti fasor 34-36. építész: Gyalus László, 1911-1913.
