Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Winkler Gábor: Városépítészet a neoreneszánsz korában

Kronstein Ágoston: Fő tér a tervezett városházával, Sopron, 1892 is járhat. Hangsúlyozta, hogy városképileg különös lehetőségeket rejthet magában a neoreneszánsz házak koronázó párkányainak tetőablakokkal, tornyokkal történő áttörése, az épületek, tömbök sarkainak kiemelése. Mindezek figyelembevételével az ortogonális hálórendszertől eltérő, „modem" városalaprajzok alkalmazására tett javaslatot. A középkor „festői szabálytalanságait", a barokknak pedig „mozgalmasságát" tekintette követendő példaképül. Sitte elvei hazánkban csupán az 1800-as évek legvégén kezdtek érvényesülni. A modem városrendezés nem ismerte fel a 19. század — ezen belül a neoreneszánsz korának — városszerkezeti és városképi előnyeit. A városrendezők, építészek téves értékítéletének nem egy településünk e korból Fischer Ferenc: Városi bérháza Fő téren, Szombathely, 1898 származó téregyüttese esett áldozatul. Különösen sokat romboltak az 1960-as, 1970-es években. A helyzet mára némileg javult: az Andrássy út és környéke a pesti Duna-parttal együtt az UNESCO Világörökség részévé válhatott. Ma már néhány vidéki együttesünk is műemléki védettséget élvez. A neoreneszánsz korának városépítészete azonban egészében máig nem nyerte el a megérdemelt elismerést. Hivatkozott irodalom EGGERT 1963 KLAUS EGGERT: Die Hauptwerke Friedrich von Gärtners. München, 1963. MOLLIK—REINING—WURZER KURT MOLLIK - HERMANN REINIG - RUDOLF WURZER: Die Planung und 1980 Verwirklichung der Wiener Ringstrassenzone. Wiesbaden, 1980. NEORENESZÁNSZ 2008 Neoreneszánsz építészet Budapesten. Budapest Főváros Levéltára kiállítása. Katalógus. Szerk. CSÁKI TAMÁS - HÍDVÉGI VIOLETTA - RlTOÓK PÁL. Budapest, 2008. POGÁNY 1954 POGÁNY FRIGYES: Terek és utcák művészete. Történeti áttekintés. Budapest, 1954.