Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Gábor Eszter: A neoreneszánsz építészet léptékproblémáiról

Petschacher Gusztáv: A Harkányi-palota metszetrajza, 1882 Az egymás fölötti szintek belmagasságának csökkenése jelez természetesen társadalmi különbségeket, de más oldalról nézve eltérő igényeket elégített ki. Az első emeleti nyolcszobás lakás mellett a többi szinten három- és négyszobásak épültek, akkor is jó minőségűek, ma kimondottan irigylésre méltók. Az Andrássy út 3. számú Saxlehner-palota Czigler Győző tervei szerint szintén két utcai fronttal épült. Az Andrássy úti római cinque-Cztgler Győző: A Saxlehner-palota főhomlokzatának terve 1884 cento modorban tagolt: az egy-egy axisú oldalrizalkok közötti, öttengelyes középrészen a 8 méter magasságú földszint fölött az első és második emelet összefogva, majd az erőteljes osztópárkány fölött a harmadik emelet eltérő ablakformákkal, félkörív záródású ikerablakokkal, kvázi bellevue-emeletként jelenik meg. A hátsó homlokzat sokkal egyszerűbb, szerényebb, mondhatni monotonabb, annak ellenére, hogy vertikális tagozása szinte azonos: a lábazat felett a két emeletet összefogó zóna, majd a bellevue-emelet következik. Lényeges eltérés, hogy itt az alacsony földszint és az első emelet közé Czigler beiktatott egy, az üzleti tevékenységet szolgáló Petschacher Gusztáv: A Harkányi-palota hátsó homlokzatának Czigler Győző: A Saxlehner-palota hátsó homlokzatának terve terve, 1882 1884