Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Bugár-Mészáros Károly: Bukovics Gyula és Kossuth téri rrúnisztériumi épülete

delmi részben a XI. Szabadalmi Ügyosztály, a levéltár és mintatár kilenc, míg a Központi Mértékhitelesítő Bizottság öt termet használt. Az Ipari Felügyelőség egy, a M. Kir. Földtani Intézet vegyműhelye és az Országos Statisztikai Segédhivatal négy-négy szobával rendelkezett. Az Igazságügyminisztérium segédhivatalai, kiadóhivatala, az igazgató irodája és az irattár 18 helyiséget kapott. Itt volt a portáslakás és páholy három helyisége, az egyszobás szolgalakás és az igazságügy postahivatala. Ugyancsak a földszinten működött a Közlekedési Minisztérium postahivatala. A félemeleten az előszobák nélkül 56 koda, illetve terem volt. A földművelési rész Vili. Mezőgazdasági Statisztikai Ügyosztálya négy szobát kapott. Az ipari és kereskedelmi rész IX. Ipari Ügyosztálya hét, a IX.b Kereskedelmi és a XII. Bányászati Ügyosztály, valamint a M. Kk. Földtani Intézet egy-egy teremben működött. Ugyanitt kapott helyet a M. Kk. Földtani Intézet Gyűjteménytára és kiállítóhelye négy teremmel, két szobával, valamint a hivatalszolga egyszobás lakása. Hét helyiséggel rendelkezett az Országos Statisztikai Hivatal könyvtára, kattára és hivatala. Az igazságügy Fegyintézeti Ügyosztálya négy, a Központi Számvevőség 19, a segédhivatal és kattár öt helyiséget kapott. Az első emeleten előszobák nélkül számolva 89 kodat alakítottak ki. A Földművelési rész Elnöki Osztálya, a miniszter, az ákamtitkár, és három tanácsos húsz helyiséget kapott. Hivatalnoklakás számára nyolc, ajtónálló lakás számára egy helyiséget tartottak fenn. Az ipari és kereskedelmi részhez tartozó X.a Vám- és Külkereskedelmi Ügyosztály és a X.b Tengerészeti Ügyosztály hét, a M. Kk. Földtani Intézet tizenkét, az Országos Statisztikai Hivatal nyolc kodat foglalt el. Az igazságügy Elnöki Osztálya, a miniszter 24, a II. Ügyosztály és a Vasúti Központi Telekkönyvi Hivatal három termet használt. A második emeleten 95 szoba sorakozott. A földművelésügyi rész I. Kincstári Erdők, II. Erdőrendezőségi, III. Erdőfelügyelőségi Osztálya, az Erdészeti Szakszámvevőség és a levéltár 25 kodában működött. Az V. Lótenyésztési Osztály 14 helyiséget használt. Az ipari és kereskedelmi részhez tartozó Budapesti Bányakapitányság és a M. Kk. Földtani Intézet négy-négy kodával rendelkezett. A hivatalnok lakása hét, míg a szintén e szinten lévő szolgalakás egy helyiséget kapott. Az igazságügy III. Ügyosztálya nyolc, a ÍV. Ügyosztály 21, illetve az Állami Főügyészség 11 terme is a második emeleten volt. A harmadik emeleten is, hasonlóan a másodikhoz 95 szoba állt a hivatalnokok rendelkezésére. A földművelésügyi rész V. Ákategészségügyi Rendőri és Állattenyésztési Ügyosztálya, az Állatorvosi Tanintézet, a Vesztegintézet és Felügyelőség kilenc, míg a VI. Földművelési Ügyosztály, a Gazdasági Egyletek és a Philoxera Kísérieti Állomás, a Selyemtenyésztés, az Országos Tejgazdaság és egyéb részlegek tíz termet foglaltak el. A VII. Vízjogi Ügyosztály és Kultúrmémökség 19, a Lótenyésztési Szakszámvevőség nyolc, a Miniszteri Központi Számvevőség 11 kodat használt. Ezen kívül itt kapott helyet a kiadóhivatal hat és a szolgalakás egy helyisége. Az ipari és kereskedelmi részhez tartozó M. Kk. Földtani Intézet öt és az Országos Statisztikai Hivatal 26 kodával gazdálkodhatott. Ezzel betekintést kaptunk egy különösen nagyméretű állami hivatak épület belső funkcionális ekendezésébe. A beköltözési terv készítésének idején, 1885. április 15-én MüUer Béla műszaki ekenőr a következő megjegyzést tette: „Láttam azzal, hogy a dolog természeténél fogva a befejezési határidő pontos betartásáért egyedül a művezető építészt [Bukovics Gyulát] lehet felelőssé tenni."59 Az építész hagyományos karmesteri szerepe kiválóan érvényre jutott. A beköltözési naplóból látható, hogy a minisztériumok és a társintézmények 1887. június 20. és 30. között rendben beköltöztek. Az Igazságügyminisztérium, az Állami Főügyészség és a Vasúti Központi Telekkönyv beköltözését 1887. július 15. és augusztus 1. közötti időszakra tervezték és hajtották végre. Elkészült a különösen takarékos, mégis monumentáks kormányzati épület, amely nem épülhetett meg olyan részletgazdagon, mint amilyennek tervezték. Udvari homlokzatai nem lehettek olyan mívesek, mint amilyet Bukovics Gyula az Andrássy út 45. szám alatti Karsai-palotán megépített. A minisztérium homlokzatára nem kerülhetett fel az összes tervezett vázadísz. Ugyanakkor a fekvő szoboralakok, a rizaktok timpanonjainak koronás címerei és a timpanonokon ülő griffek