Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme
A császárt képviselő József Auguszt főherceget Laczkó Géza visszaemlékezése szerint a kolozsvári diákság ezzel a kurucos rigmussal köszöntötte: „Daru lábú, szarka orrú Nyomorult németség; Fut előttünk - retteg tőlünk... Nyomorult nemzetség!" A Kolozsvári Friss Újságban az avatási ceremónia előtti napokban szintén Habsburg-eUenes megnyilatkozásokat lehetett olvasni. Például a miniszterelnök portréfotójához kísérőszövegként: „[...] éppen kapóra jön most Kolozsvárra Szék Kálmán kormányelnök. Mert vitéz Hokós Mátyástól meg lehet tanulni, miként kell magyar embernek Bécsben fellépni." Ábrányi Emil Rex Mathias című versében a kultikus uralkodóhoz címezve ilyen sorokat lehetett olvasni: „[...] Azért meg imádlak, Hogy körmére csaptál a gőgös Ausztriának!" Bende Albert a Mátyás-szoborhoz intézett versét röplap formájában nyomtatta ki. Második strófájának befejező része így hangzik: „Mátyás kkálynak városa, Hol született a ház még áll, Ott van készülőben szobra, Díszíti terén Kolozsvárt. Eltették azért a sasot, Mely foglalja ott a helyet, Nemzet újat honosított, Hazánk szépségén díszített." Másrészről a szobornak kezdettől fogva románellenes üzenete is volt;26 ugyanazon, a nemzetiségek fölötti magyar szupremáciát hirdető tartalma, mint a magyar korona országainak szimbólumaiból összeállított homlokzati szoborgalériának a budai királyi palota krisztinavárosi szárnyán. Hauszmann ponderáló képességére vall, hogy a kolozsvári szoborkompozíciót megszelídítve helyezte el a Hunyadi-teremben: a mellékfigurákat - Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt — elhagyta, és a bástyaszerű talapzatot csinos neoreneszánsz posztamensre cserélte. Mindjárt másképpen festett a mű, mint a kolozsvári Mátyás-házban felállított modell. Utóbbinak az Erdélyi Múzeumban való elhelyezése volt ugyanis az első alkalom, amikor a Mátyás-emlékmű enteriőrben jelent meg, és talán éppen ez volt a budai palotába való adaptálás ötietadója is. Hauszmann Alajos Hunyadi-termében a Mátyás-recepció különböző irányzatai egyensúlyba kerültek. A 20. század későbbi korszakaiban a Budavári Palota Mátyás-kultuszában váltakozva egymástól eltérő, egymásnak ellent is mondó hangsúlyokat érzékelünk, de a nagy király dicső emlékezetének ápolása az egyeden fenomén, amely töretienül jelen van a palota berendezésében és reprezentációjában mind a mai napig. 25 BENDE ALBERT: Mátyás király kolozsvári szobráról, Brassói Lapok nyomdája, é. n. [1902 előtti, tekintettel arra, hogy a fejlécen a szobor modelljéről készült fotó látható], OSZK Kisnyomtatványtár, 2°, év nélküli „V" jelű pallium 26 A korabeli román—magyar pengeváltásokról e tárgykörben ízelítő: Kolozsvári Friss Újság, 1902. október 17. 1. p.
