Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Sisa József: A neoreneszánsz Európában és Magyarországon — vázlatos áttekintés
Kastélj, Azay-le-Rideau. J. Gailhabaud: Denkmäler der Baukunst (Hamburg—Leipzig, 1852) című könyvéből munkája már több reneszánsz épület rajzát tartalmazta, míg Lübke 1872-ben megjelent, német reneszánsz építészetet taglaló könyve jelentette a téma klasszikus összefoglalását.44 A felújított német reneszánszot a Német Birodalomban nemzeti stílusként kezelték, és nem utolsósorban a francia eredetű tendenciák ellensúlyának Vár, Heidelberg. K Pfnor—D. Ramée: Monographie du château de Heidelberg (Paris, 1859) című könyvéből szánták, ám leginkább a polgári ízlésvilágban a különféle lakóházak, valamint a városházák építészetében talált fogadtatásra.45 A német reneszánsz művészet mint a dekoráció és ornamentika előképe és a rendkívüli népszerűségre szert tévő „ó-német" (alt-deutsch) enteriőr-stílus inspirálója jelentőségében talán még az építészet német neoreneszánsz áramlatánál is nagyobb fontosságra tett szert. A francia és német neoreneszánsz stílusban épült, oromzatokkal és tornyocskákkal kialakított házak változatosabbak és mozgalmasabbak, mint az olasz neoreneszánsz stílusú paloták. A tömbszerűség fellazul vagy éppen felbomlik, akárcsak nem egyszer az axisokkal történő egyenletes tagolás is. Ezért a szóban forgó stílusvariánsok legadekvátabb módon a szabadon álló (lakó)épület: a palota, a villa és a kastély formáihoz illeszkednek. Az egységes arculatot mutató utcaképben, amely az érett historizmus korszakának kívánalma, kevésbé kaphatnak helyet. A késő historizmus színesebb, impresszioniszakus világában viszont a városi bérházak sorát is változatossá tehetik. A francia és főleg a német neoreneszánsz stílusvariánsok a szülőhazájukon kívül kevéssé terjedtek el, ám Magyarországon visszhangra találtak. Történetük és emlékeik még nagyrészt feldolgozásra várnak, eddigi ismereteink alapján és a lehetséges keretek között most csak néhány rövid észrevétel megtételére van mód. A francia építészet reneszánsz és egyéb elemei már az 1860-as évek stíluskeresésének idején feltűntek, többek között Ybl Miklós néhány a Palotanegyedben emelt épületén. A Loire-völgyi kastélyok 1870 után találtak követőkre a magyar kastélyépítészetben, a stíluselőkép a századfordulóig fejtette ki hatását.46 A német neoreneszánsz eddigi ismereteink szerint az 1870-es évek közepétől van jelen Budapest építészetében. 1875-ben a Budapester Bauzeitung Steindl Imrét nevezi meg, mint akinek először sikerült rábeszélnie egy építtetőt német neoreneszánsz stílusú ház terveztetésére.47 Az építész ekkor valójában két lakóépületet (Agorasztó-ház, 1875—1876 és a 44 FÖRSTER 1858—1870; LÜBKE 1872. 46 SlSA 2007. 52-54, 174-177, 224-226. p. 45 DOLGNER 1973; MENNEKES 2005. 47 Die deutsche Renaissance m unserer Hauptstadt In: Budapester Bauzeitung 4 (1875) 27. sz. 209-210. p.
