Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme
Ajtó a kolozsvári Wolphard-ha^bol, 16. s^a^ad kításánál: a tudatos „quattrocentizálást". Györgyi Géza, akinek minden bizonnyal a legtöbb szerepe volt a terem tervezésében, a falburkolat — és mindenek előtt — az ajtókeretek és párkányzatok megtervezésekor a 16. századi, ismert emlékek motívumait tudatosan quattrocentizálta és egyúttal elegánsabbá is tette azokat azáltal, hogy plaszricitásukat csökkentette, arányaikat megnyújtotta. A Hunyadi-teremben megnyilvánuló felfogás irodalmi lecsapódását, illetve kifejeződését tapasztaljuk Csányi Károlynak az itáliai művészet magyarországi hatásáról mintegy tíz évvel később kiadott művében. Csányi a kolozsvári Wolphard-ház reneszánsz töredékeit és ajtókereteit azon korai reneszánsz szellem magyarországi változatának reprezentánsaiként publikálta, amelyet szerinte a magyar mesterek az itáliaiaktól tanultak el.14 Hauszmann, aki elkötelezettje volt a reneszánsz stílusnak a Hunyadi-terem esetében tudatosan teremtett kiindulópontot egy nemzeti építészeti hagyománynak, azáltal, hogy hazai reneszánsz emlékek formáit a nagy reneszánsz építész-faműves, Benedetto da Maiano nevével kapcsolta össze. Ugyanazt akarta, mint Schickedanz Albert a Műcsarnok előcsarnoka esetében, amely a Bakócz-kápolna átirata: hazai anyagból kiindulva az európai kvalitást biztosítani.15 Gábor Eszter azt a tendenciát, amelyet én nemzeti tradicionalizmusnak nevezek Lechner Jenő művészetét elemezve nemzeti historizmusnak hívja.16 A kolozsvári emlékeket Pákei Lajos — a Hauszmann-, majd Hansen-tanítvány építész, Kolozsvár főépítésze, később a Ferenc József Iparmúzeum igazgatója - az 1890-es években lerajzolta, néhányat saját háza falában helyezett el. Pákei minden bizonnyal kapcsolatban állt Hauszmann-nal, hiszen ő tervezte annak a kolozsvári Mátyás-szobornak a talapzatát, amely emlékmű javára a Budavári Palota építésvezetősége adakozott.19 Pákei a Mátyás-szobor-bizottságnak is tagja volt. A Pákei-házban rendszeresen megfordultak budapesti művészvendégek. A sokszor megjelenők között volt Roskovics Ig-14 CSÁNYI 1913. 15 GÁBOR 1996. 79. p.; SCHICKEDANZ 1996. 134-142. p. 16 GÁBOR 1989. 182. A nemzeti tradicionalizmus elnevezést azért preferálom, mert a „nemzeti historizmus" kifejezés inkább az általam tárgyalt első lehetőségre illene, azaz a nemzetközi történeti stílusok magyarosítására. A „tradicionalizmus" szó a korszak építészetével kapcsolatban általában a vernakuláris hagyományhoz való fordulást szokta jelenteni, de ezt a jelenséget talán „népi tradicionalizmus"-nak lehetne hívni. így a főleg az uralkodó osztályok reprezentációjából megörökölt hazai formakincs hasznosítására alkalmazható lenne a „nemzeti tradicionalizmus" megnevezés. 17 MURÁDIN-BEYER 1993. 42. p. 18 Pákei felmérési rajzai, illetve ezek későbbi tisztázatai, amelyeket egy Kolozsvár építészeti emlékeiről szóló díszalbumba szánt a Magyar Építészeti Múzeumban, a Pákei-hagyatékban találhatók. 19 Pákei volt a szobormű talapzatának kivitelező művezetője is. MURÁDIN-BEYER 1993. 48. p.; PÁKEI 1984. 4. p.; MIKLÓSI SIKES 1998. 118. p.
