Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme

Szlavónia, Horvátország, Erdély és Fiume) díszítette, a sarkokra a Hazaszeretet és az Áldozatkészség szimboli­kus alakjait tervezték felállítani. A nemzetiségek feletti magyar szupremácia kifejezése volt ez a Szent Koro­na-eszme jegyében. A Hunyadi-terem ennek az új épü­letszárnynak a piano nobiléjén a középtengelybe került.3 A Szent István-terem köztes helyet foglalt el: a déli oldalon az új, krisztinavárosi és a régi, III. Károly-féle épületrészt összekötő nyaktagban volt. A korszakban Hauszmann Alajos: A Budavári Palota S\ent István-terme 1900 általános felfogás szerint Szent István alakjához a kon­szoHdáló és konszolidált, a törvényes rendet megtestesí­tő uralkodó képzete társult, azaz ő a nemzeti-független­ségi és az állampatrióta értékrend összebékítésének szimbóluma volt. Vele eUentétben Árpád harcos alakjá­hoz kötődött a magyar nemesi fennhatóság gondolata. A honfoglaló vezér az ősi magyar nemesi önrendelkezés és a kontinuus, autonóm magyar kultúra szimbóluma­ként jelent meg az 1890-es években.5 A krisztinavárosi palota díszítésében ez a gondolat, ha nem is kiélezett for­mában, de világosan kifejezésre jutott a pogány harcosok szerepeltetésében: Fadrusz János magyaros, pogány At-2 ROSTÁS 2001. 501. p. 3 Képét lásd a színes táblák között. 4 A Szent István-termet az alapvető Hauszmann-félc 1912-es dísz-FadruszJános: Atlasz-szobor a Budavári Palota krisztinavárosi szárnyának lépcsőházában, 1900 körül lasz-szobraiban és a Béke Senyéi Károly-féle szobor­csoportjában. Ferenc József, illetve a Habsburg-ház az 1890-es években a magyar nemzeti ekenákást képviselő Függet­lenségi Párt mind nagyobb térnyerésével egyfajta legiti­mációs válságba került. Éppen abban az évben, amikor a három „történeti" díszterem dekorációs programja ké­szült, a Bánffy-kormányzatnak különösen nehéz belpoli­tikai viszonyokkal kellett megküzdenie. Egész évben heves szocialista megmozdulások voltak, az ellenzék pe­dig a parlamenti munkát szinte ellehetetlenítette a folya­matos obstrukcióval. Nem sikerült tető alá hozni a mű rosszul lokalizálja, a vonatkozó szám a tényleges Szent István­teremtől nyugatra eső helyiséget jelöli. 5 SINKÓ 1994.

Next

/
Oldalképek
Tartalom