Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)
Vadas Ferenc: Neoreneszánsz a Rózsák terén
Vadas Ferenc Neoreneszánsz a Rózsák terén A Budapest VII. kerületében, a Keleti pályaudvar közelében fekvő Rózsák tere épületei közül leginkább a városrész Szent Erzsébetről elnevezett római katolikus plébániatemploma ismert. A Steindl Imre által tervezett neogótikus templom,2 amellett, hogy a stílusirányzat kiemelkedő alkotása, tervezőjének is az egyik főműve.3 A tér, ahová épült, jóval régebben alakult ki.4 Az a hely, ahol a majdani Rózsák tere létrejött, a 18—19. század fordulóján egy nagyobb beépítetien térség része volt, amelyet nyugat felől az Erdősor (Waldzeile) határolt (a mai Alsó erdősor utca és folytatása a későbbi Lövölde térig), kelet felől a Váró s árok vagy Vonalárok (Liniengraben) a mai Rottenbiller utca helyén. A térség eredetileg nemcsak túlnyúlt a Hatvani, majd Kerepesi (ma Rákóczi) úton, hanem a nagyobb része esett a Józsefváros területére: déli határa a majdani Népszínház utca vonala volt. Ezen az óriási területen zajlottak az állatvásárok, ezért a 19. század közepéig beépítetlen maradt. Idővel két részre oszlott: az északin a marhavásár, a délin a lóvásár kapott helyet. A két térség a 19. század folyamán beépült, mégpedig úgy, hogy a közepükön egy-egy ma is meglévő nagy teret alakítottak ki: a délin a Lóvásár, majd Tisza Kálmán (ma Köztársaság) teret, az északin a Baromvásár, majd Szegényház teret (1932 óta Rózsák tere).5 Az északi területrész rendezése már az 1840-es években elkezdődött, de csak az 1870-es években fejeződött 1 SlSA 1982; SlSA 1989. 31. p.; GERENDAY 1993; VADAS 1998; KATHY 1999; PRAKFALVI 2003. 20-23. p.; SCHEMA'nSMUS 2007. 337. p. 2 Építéstörténete: VADAS 1994a. (rövid kivonata: VADAS 1998.) 3 VADAS 2000; SlSA 2005. 346-348. p. 4 VADAS 1994a. 14-16. p.; VADAS 2005. be. Kezdetben szabályos négyzetes teret terveztek (hasonlót, mint a dék területrészre), de végül nyújtott téglalap alakú, a hosszához képest keskeny városi tér került ide, három oldalán viszonylag kis, külvárosias háztelkekkel. A negyedik oldal ekkorra már beépült a városi szegényháznak a majdani tér nyugati térfalát alkotó, hosszan elnyúló legkorábbi szárnyával. Az Erzsébet királynéról elnevezett, 1854-ben alapított intézmény épületének ez a klasszicista része 1856-ra készült el Hild József terve szerint,6 Wagner János kivitelezésében. Bővítésre két évtizeddel később került sor, amikor is * .»7 >t Czigler Győző 1876-ban elkészítette a szimmetrikus ki-Kön? si szegényház: balra a Hild József (1854—1856), jobbra a Czigler Győző (1876—1877, 1882) tervezte szárny 5 A témevek változásairól MÉSZÁROS 1998. 241, 333. p. 6 Létesítéséről RÓZSAY 1879, építéstörténete még feldolgozatlan Hild részletes monográfiájában csak a művek jegyzékében szerepel: RADOS 1958. 330. p. 7 Cziglerről ld. SZENDREI—SZENTTVÁNYI 1915; NOVÁKYVADAS 1999.
