Csáki Tamás - Hídvégi Violetta - Ritoók Pál (szerk.): Budapest neoreneszánsz építészete. Tanulmányok (Budapest, 2009)

Nagy Zita: A berendezett város - Fotográfusok az Andrássy úton (1875—1925)

határozó pontjára gigantikus díszletek: zászlók, allegori­kus alakok szobrai, ideológusok mellszobrai, alkalmi építmények, színpadok, installációk kerültek. A végképp eltörölni vágyott múltat jelképező szobrokat, emlékmű­veket gondosan elfedve új jelképrendszert kínáltak, ezzel is igyekezvén a nap történéseit a résztvevők számára va­lóban örökre felejthetedenné tenni. Zavarbaejtő, egy­szerre lenyűgöző és félelmetesen erős ez a látvány, amelynek hatása alól a mai néző is nehezen szabadul. Az ünnepi eseményeken azok jelentőségét érzékelve számtalan fotográfus is jelen volt. Több légifelvétel is ké­szült. A születő képanyagból a korabek lapok, minde­nekelőtt az Érdekes Újság bőséges válogatásokat közöltek.45 Jellemző, hogy az alkotók kiléte — több lehet­séges okból is — gyakran homályban maradt. E fotográfi­ákat szemlélve azonban nemcsak a fotográfusok szemé­lye kérdéses, de legtöbbször az is eldönthetetien, ki lehetett közülük profi és ki amatőr. Ismeretlen fényképes^: Cigánybanda a mai Kodály köröndön 1919. május 1. A nap egy másik eseménye néhány órával később a Kodály köröndön zajlott. A Zrínyi-szobor köré épített, a testvériesült világot szimbolizáló hatalmas vörös gló-45 Az Érdekes Újság Vajda Manó, Müllner János, Révész és Bíró, Pobuda, Sitz Ferenc és „Riszdorfer pilóta" képeivel, a Színházi Élet Payer Antal a Tolnai Világlapja Harsányi Gyula felvételeivel jelenik rneg. Képriportjai mellett nem közli a fotográfusok nevét az Előre, az Üj Idők és a Vasárnapi Újság. A témáról bővebben Ismeretlen fényképes^: Felvonulók a mai Kodály köröndön 1919. május 1. busz előterében cigánybanda pózol a fotós (ok) nak. A csoportkép érezhetően propagandacéllal készült. A bal szélen, a zenészcsoport elé belépő kalapos-sétapál­cás figura talán a rendezők egyike. A kamerával szemben felsorakozott, és a gépbe tekintő jólöltözött muzsikusok ezúttal nem zenélnek, csak vonóikat illesztik hangszere­ikhez. Középütt hosszú kabátban, nagy bajusszal 36. Rácz Lacit, tőle jobbra a másik prímást, Sovánka Sándor láthatjuk. Ok, mint a „szaloncigányok válogatott orkeszterének tagjai" zenekaraikkal mindenütt jelen van­nak, ahová csak hívják őket.46 A fotó készítésének nyu­godt körülményei arra vallanak, hogy még jóval a délutánra tervezett nagy felvonulás, vagyis a különböző kányokból érkező csoportok találkozása előtt járhatunk. A kép mérete és technikája alapján valószínűsíthető, hogy alkotója az előző felvételével azonos. Személyében professzionális, talán sajtófotóst sejmetünk, aki minden bizonnyal megbízásra dolgozott és a nap várható esemé­nyeit jól ismerve, nézőpontjait tudatosan választotta meg. Gépe valamilyen egyszerűbb, könnyebb, mobil ka­mera lehetett, amellyel gond nélkül juthatott el az egy­mástól akár távol eső helyszínekre is. ld. LEIT 1969. 46 Már 1906-ban is többszázadmagukkal együtt húzták a kesergőket Hegyi Aranka nagyszabású temetésén. KAI.APIS 2003. 1918-ban a köztársaság kikiáltásakor, a Kossuth téren is ott láthatjuk őket az ünneplő tömegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom