Pest-Buda, Budapest szimbólumai (Budapest, 1998)
3 Második tervét két címertartóval gazdagította: Buda középkori címeréből az oroszlánnal, s a pesti címertartóval, a griffmadárral. (V. tábla) A terv hibája, hogy nem szerepel benne — a szakértők, majd a harmincnégyes bizottság döntése alapján — az Óbudát jelképező második kapu Buda címerében. 10 Altenburger Gusztáv javaslatából már nem hiányzik a második kapu, de a tervet az albizottság túl mozgalmasnak találta. A főváros lobogóját ő is — Fridrich tervéhez hasonlóan — a budai és a pesti városi lobogók egymáshoz rendelésével oldotta meg. (VI. tábla) A fővárosi közgyűlés az eléje terjesztett tervekről meglehetősen autonóm módon döntött: a pajzs felső mezőjébe Pest város címerét helyezte el, s a főváros lobogója — mellőzve a budai színeket — a pesti lobogó lett. (VII., VIII. tábla). A szakértői bizottság véleményén alapuló albizottsági javaslatok félretételének az oka a Pest városi képviselők számbeli túlsúlya mind a közgyűlésben, mind a harmincnégyes bizottságban, s az ő számukra a dinamikusan fejlődő Pest előbbre való volt a csendes Budánál. Az 1873- május 29-én elfogadott címer- és lobogó-tervet az uralkodó, Ferenc József 1873- szeptember 21-én erősítette meg. Budapest főváros címere és lobogója születése pillanatától viták forrása lett: helytelen, hogy a pesti címer szerepel a felső mezőben; hogy Buda középkori címeréből kiemelték az oroszlánt, s egyszerű címertartóvá „fokozták le"; hogy Óbudát csak egy kapu jelképezi; sőt, helytelen a Duna szerepeltetése is, mert a folyó nem összeköti, hanem szétválasztja a két várost. (!) A vita megmaradt szakmai körökben, így 1886-ban is, amikor Toldy László, a főváros főlevéltárnoka elérkezettnek látta az időt, hogy kijavítsa a címer hibáit. Fáradozásai nem jártak sikerrel, de kutatásait összefoglaló tanulmánya 1896-ban, 12 a millennium évében megjelent. E kiadványban új címert is tervezett a fővárosnak, amelybe mindhárom város középkori pecsétképét felvette, kínosan ügyelve egyenlő — egyharmad-egyharmad — arányú ábrázolásukra, s miután Buda 1533-ból származó címerét eredetileg két vadember (!) tartotta, javasolta visszavenni azokat az oroszlán és a kideríthetetlen származású griffmadár helyébe.
