Pest-Buda, Budapest szimbólumai (Budapest, 1998)
Az ország a mintegy százötven éves (1541-1686) török uralom után sem nyerte vissza függetlenségét. A fővárost, Budát, a magyar királyok hajdani székvárosát az ország többi részével együtt I. (Habsburg) Lipót fegyveresei vívták vissza a kereszténység — és I. Lipót számára. így Buda és Pest kiváltságait a Habsburguralkodótól nyerte el újra 1703-ban. A kiváltságlevéllel címert és pecsétet is kaptak. Buda címere azonban — érthető módon — megváltozott: elmaradt az oroszlán, de kapott a nagy címerpajzs fölé egy kisebbet az ország címerével, jelezve, hogy főváros. Kapott továbbá két címertartót Mars és Minerva személyében; Pest városa viszont e célra két griffmadarat. (I., II. tábla) Óbuda középkori címeréből csak a liliom maradt meg: többé már nem volt a királynék városa, hanem a kincstár tulajdonában lévő mezőváros (III. tábla). A városi lobogók színét a királyi kiváltságlevél egyik esetben sem állapította meg. Erre nem is volt szükség, hiszen a szokásjog alapján a lobogók színeit a címerből vették át. A budai lobogó így lett veres-fehér-zöld, a pesti kék-sárgaveres. 1873-ban, a Buda, Pest és Óbuda egyesítésén munkálkodó, úgynevezett harmincnégyes bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy „amennyire lehetséges, a városok eddigi címerei és színei a múlt iránti kegyeletnél fogva megtartassanak, hogy a címer a heraldika követelményeinek megfelelőleg minél egyszerűbb legyen, mi azért is kívánatos, hogy a fővárosi címer alakja, színei és részletei minél jobban és könnyebben emlékezetben tarthatók legyenek, s hogy végre a címerben hazánk államiságának eszméje is kifejezést nyerjen." 6 — éppen ezért a címer és a lobogó megalkotását egy albizottságra bízta, mely albizottság a kor legnevesebb és legkiválóbb tudósait kérte fel a közreműködésre: báró Nyáry Albertet, Römer Flórist, Nagy Ivánt és Horváth Árpádot. 7 Az albizottság a szakértők szempontjainak megfelelően Fridrich Lajos címerfestővel, és Altenburger Gusztáv címergyűjtővel készíttetett terveket. 9 Fridrich Lajos első terve (IV. tábla) szerint a hullámos ezüst pólyával kettéosztott egyenes pajzs felső — címertanilag kitűntetett — mezőjébe Buda, míg az alsó mezőbe Pest város címere került.
