Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Tyekvicska Árpád: Az ő titkaik, a mi titkaink

Tyekvicska Árpád Az ő titkaik, a mi titkaink (Magánjegyzetek egy történelmi témához) 1. A Belügyminisztérium állambiztonsági szervezetének vezetői 1989 első felében Lengyelországba látogattak, a politikai átmenet — a lengyel út — tanulmányozására. Akkoriban a Szolidaritás és a LEMP kiegyezve osztozott a hatalmon. A kommunista belügyminiszter pozíciója, a lengyel állambiztonsági szervek átmentése — például a belső elhárítás alkotmányvédelemmé szervezésével — teljesnek és bizonyosnak látszott. Talán ezt követően válhatott egyes állambiztonsági vezetők fejében fő céllá a lengyel minta adoptálása, melynek, Pozsgai Imrében, személyi garanciája is kínálkozott. 1989 őszén-telén azonban a Magyar Demokrata fórum vezetéséből kivagy hátrább szorultak a Pozsgai személyéhez kötődő politikusok, a középpontba Antall József került, a négyigenes népszavazás pedig végképp szétfoszlatta az állambiztonsági illúzióikat: világosság vált, hogy a változás a vártnál és reméltné radikálisabb lesz. A Cég vezetői egy ideig még követték — sőt azzal áltathatták magukat, hogy kézben tartják — a gyorsan pergő, váratlan fordulatai miatt számukra már valójában követhetetlen eseményeket, de az utolsó fellángolás, a Nagy Imre temetés totálisnak és profinak hitt átkarolása után figyelmüket, erejüket leginkább saját túlélési esélyeik latolgatása, az új divat utáni szimatolgatás kötötte le. No és a nyomok eltüntetése: a magyar „kompromisszu-