Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: Titkos-e a titkos örökbefogadás?
DR. KATONÁNÉ dr. PEHR ERIKA Örökbefogadhatónak lehet nyilvánítani az intézeti nevelt gyermeket akkor, ha a szülő gyermekével nem tart rendszeres kapcsolatot és életkörülményei nem változtak olyan mértékben, hogy az intézeti nevelés megszüntethető legyen. Ma a titkos örökbefogadás tekintetében a teljes összhangot a Polgári Törvénykön} 7 V 1990. évi módosítása teremtette meg, amely rendelkezés alkalmazásában azt tekinti titkos örökbefogadásnak, amelyet a Családjogi Törvényünk is. Vagyis titkos az intézeti gyámság alatt álló állami nevelt gyermek, valamint az intézeti gyámság alatt álló örökbefogadhatónak nyilvánított intézeti nevelt gyermek örökbefogadása. Ebből pedig az következik, hogy mindazon esetben, amikor nem titkos a gyermek örökbefogadása, nyílt örökbefogadásról van szó. Nyílt örökbefogadás esetén a szülő gyermekéről általa ismert személy javára mond le, vagyis az örökbefogadni szándékozók és a vérszerinti szülők, illetve a gyermek törvényes képviselője nyilatkozataikat egymásra tekintettel teszik meg. A magyar jog az örökbefogadás családjogi joghatásait illetően azonban nem tesz különbséget a kétféle örökbefogadás között. Az állami nevelt, valamint az örökbefogadhatónak nyilvánított intézeti nevelt gyermekek örökbefogadása mellett az örökbefogadások igen nagy száma rokoni, vagy házastársi örökbefogadás. Az 1995-ben engedélyezett 940 örökbefogadás közül az állami nevelt, illetve az örökbefogadhatónak nyilvánított intézeti nevelt gyermek engedélyezett örökbefogadása 471 volt. A közvélemény jellemzően az állami gondoskodásban élő gyermekek örökbefogadásával foglalkozik, felvetve, hogy miért ilyen lassú, miért ilyen nehézkes ezen gyermekek örökbefogadása. Ehhez azonban azt kell tudnunk, hogy az örökbefogadásra váró családok száma minden évben meg-