Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Levéltári Nap BFL, 1996 (Budapest, 1997)

Halmai Gábor: Nyilvánosság versus személyiségi jogok

mindent annak érdekében, hogy a riportalanyok megőrizhessék anonimitásukat, nem csak személyiségi jogaikat sértették meg, hanem kiszolgáltatott helyzetbe is hozták őket.) Persze egy büntető eljárás keretében lehet vizsgálni Tocsik Márta pénzügyeit, de e nyomozási eredmények nem tartoznak a nyilvánosságra. Különösen nem azt megelőzően, hogy őt a bíróság jogerősen elítélte volna. Addig a bankszámla adatainak közlése egy napilapban a bank részéről a banktitok, az újság részéről pedig a személyhez fűződő jogok megsértése, kivéve, ha az érintett abba beleegyezett. Ez bizony korlátját képezi a sajtó tényfeltáró nyomozómunkájának, ami nélkül a közügyek nem kerülhetnek maradéktalanul napvilágra. Csakhogy az is a sajtó felelősségi körébe tartozik, hogy világossá tegye a közönség számára, mi a közügy. Például ebben az esetben az, hogyan fizethetnek ki az állami költségvetésből csillagászati összegeket egyetlen vagy néhány magánembernek, és nem az, hogy és hogyan élnek ezek az emberek. 4. Az Ellenzéki Kerekasztal videója, avagy magánügyek és közügyek Az 1989-es magyarországi „refolúció" (Timothy Garton Ash) legfontosabb előkészítő műhelyének, az Ellenzéki Kerékasztalnak (EKA) tanácskozási anyaga a mai napig el van zárva nemcsak az ország nyilvánossága, de még a tudományos kutatók érdeklődése elől is. Vagyis nem tudhatjuk meg, milyen körülmények között készítették elő az átalakulás meghatározó politikai és közjogi dokumentumait azok a személyiségek, akinek zöme ma is fontos szereplője a közéletnek, egyikük-másikuk magas közjogi méltóságot is viselve, pedig az akkor zártközű megbeszélésekről — éppen a résztvevőknek nyilván az utókorra tekintő elhatározása nyomán — a