Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

set, Őfelsége legalázatosabb magyar kormányának az első pillanattól arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy még ha tekintetbe is vesszük, hogy az elhunyt élete utolsó pillanatáig kétségbe vonta (vitatta) még a meglevő törvényhozás jogosultságát, törvényhozási úton semmi sem történhet, a társadalmi köröket azonban, valamint a törvényhatóságokat senki nem fogja akadályozni részvétük kifejezésére juttatásában, gyászszertartások megrendezésében, esetleg mozgalom kezdeményezésében önkéntes adományokból létrehozandó emlékmű létrehozására; sőt azt sem lehet kizárni, hogy ebben a kormány tagjai is résztvehessenek, ha e célból adakozásra szólítják fel őket." Tisza tehát minden állami szintű részvételt lehetetlennek tart, ugyanakkor a társadalmi, illetve törvényhatósági közreműködést engedélyezni kívánja. Ferenc József válaszol Tisza beadványára, s így a „legfelsőbb akarat" pecsétjével egészíti ki miniszterelnöke álláspontját. Június 24-i keltezéssel azt írja: „Ezen előterjesztés tartalmát helyeslőleg tudomásul vettem, olyan hozzáadással mindazonáltal, hogy a kérdéses esetben netalán célba vett részvét nyilvánításoknál, gyászünnepélyek tartásánál stb. a tett előterjesztés érdekében is, a királyi hatóságok hivatalosan, testületileg részt nem vehet-