Kossuth Lajos alkotmányterve (Budapest, 1994)

rendeletet ki ne bocsáthasson, a felelőség az ellenjegyzőt illesse, s annak terhétől őt királyi kegyelem sem fedezhesse. A vetó hatalmának legfölebb csak felfüggesztőnek lehetne lenni, a norvégiai alkotmány példájára. - Ha a törvényhozás a következő évi ülésében határozata mellett marad - az ipso facto törvényül kihirdetendő legyen. A törvényhozás feloszlatására nem vélem a kormányt felhatalmazandónak. - Rendktvültleg azonban öszehtvhassa az Országgyűlést, - de az semmi mást ne tárgyalhasson mint azon kérdést melly végett öszehivatott, - és azon tárgy bevégzése egyszersmind az Országgyűlést befejezi - Egyéb iránt határozza meg az alkotmány évenkint melly napon kell az Országgyűlésnek öszeülni - és meddig kell rendesen együtt maradnia. - A két ház egyetértőleg hamarább is befejezheti üléseit, - mint szinte határozatilag a szabott időn túl is együtt maradhat, ez esetben azonban az alkotmányilag kiszabott határidőn tul az országgyűlési tagok nem húznak napidijakat (A nap dijazás elvét egyébiránt ajánlom - democraticus elv az, - különben